Pukkanó dudafürt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pukkanó dudafürt
Colutea arborescens02.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Nemzetség: Colutea
Faj: C. arborescens
Tudományos név
Colutea arborescens
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pukkanó dudafürt témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pukkanó dudafürt témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pukkanó dudafürt témájú kategóriát.

A pukkanó vagy pukkantó dudafürt (Colutea arborescens) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó növényfaj. Díszcserjeként is ültetik.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazája Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, Dél-Európa és a Mediterráneum. Magyarországon szubmediterrán jellegű faj, mészkedvelő tölgyesekben, bokorerdőkben, löszpusztagyepekben fordul elő. Érdekes állománya van a pomázi Kőhegyen olyan szempontból, hogy ott a magyar boglárka (Iolana iolas) nevű, legnagyobb termetű hazai előfordulású boglárkalepke hernyójának kizárólagos tápnövénye. Ezért sem szabad a magházakat pukkantgatni, mert ezzel elpusztíthatjuk a termésben fejlődő ritka pillangó hernyóját.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pukkanó dudafürt pergamenszerű burka magokkal.

1-4 méter magasra növő nyárizöld cserje. Levelei az akácéhoz hasonló elrendezésűek, szárnyasan összetettek 7-13 élénkzöld, széles, tojásdad, rövid nyelű levélkével. A levelek hónaljában májustól augusztusig nyíló, bókoló virágok felálló fürtvirágzatot alkotnak, a párta vörösesbarna csíkozású. Asztalosméhek, fadongók, poszméhek porozzák. Érés előtt felfújódó termései 6-8 magot tartalmazó, világosbarna, pergamenszerű burokban sorakoznak. A hosszú virágzási időszak miatt a virágok és a termések gyakran együtt fordulnak elő. A hüvelytermések egész télen a növényen maradhatnak. A magok kétféleképpen is terjedhetnek: ha a termés kiszárad, az erős szél kiszórja belőle a magvakat, és ejtőernyőszerűen szállnak tova, ha viharos szél hiányában a termés egészben hull a földre, a földön képes továbbgördülni.

Hatóanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A növény koluteasavat, flavonoidokat, keserűanyagokat tartalmaz – utóbbiak miatt egykor hashajtásra használták. A magok kanavanint, lektineket tartalmaznak. A dudafürt mérgező növény, különösen a magjai; hányást, hasmenést okozhat fogyasztása.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]