Ugrás a tartalomhoz

Magvaspáfrányok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pteridospermae szócikkből átirányítva)
Magvaspáfrányok
Evolúciós időszak: Késő devon - kora eocén?, 376–52 Ma
Levéllenyomat karbon időszaki homokkőben
Levéllenyomat karbon időszaki homokkőben
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Csoport: Szövetes növények (Tracheophyta)
Főtörzs: Virágos növények (Spermatophyta)
Törzs: Pteridospermatophyta
Szinonimák
  • Pteridospermae
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Magvaspáfrányok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Magvaspáfrányok témájú kategóriát.

A magvaspáfrányok (Pteridospermatophyta) a magyar felosztás szerint a nyitvatermők (Gymnospermatophyta) egyik törzse; az angolszász irodalomban önálló főtörzs. Rendszertani elhelyezésüket megnehezíti, hogy nincsenek recens fajaik. Korábban úgy vélték, hogy a késő kréta korban haltak ki, körülbelül 66-65 millió évvel ezelőtt, azonban az újabb tasmaniai felfedezések arra hagynak következtetni, hogy ez a növénycsoport, akár a kora eocén korszakot is megérte, azaz csak 52 millió éve halt ki.[1]

Származásuk, elterjedésük

[szerkesztés]

Ezek voltak az első nyitvatermők. Körülbelül 376 millió éve, a késő devon korszakban alakultak ki. Ezek voltak az első olyan növények, amelyek képesek voltak függetlenedni a szabad vízfelülettől, így elsőként lakták be a szárazföldek vízpartoktól távoli részeit. A zárvatermők kialakulása után fokozatosan háttérbe szorultak és végül kihaltak.

Megjelenésük, felépítésük

[szerkesztés]

A magyar nevezéktan szerint már valódi virágos növénynek számítanak, tehát szaporító szervük virág volt. Amint erre a taxon neve utal, a nőivarú virágból mag fejlődött. Ennek megfelelően a hím jellegű virág immár nem spórát, ha virágport termelt. A hímivarsejtek a virágporban, a petesejtek a magkezdeményben, egymás mellett alakultak ki.

Viaszos leveleik keveset párologtattak; kiválóan szabályozták vízháztartásukat.

Életmódjuk, termőhelyük

[szerkesztés]

A virágport – a növényvilág nagy újításaként – a szél hordta a petesejtet tartalmazó magkezdeményre, ezért azok megtermékenyítéséhez már nem volt szükség vízre. A megtermékenyítés után az anyanövény a fejlődő csírát tartalék tápanyaggal látta el, majd védőréteget alakított ki körülötte: ez lett az ősi mag.

Az újfajta megtermékenyítés és vízszabályozás miatt jól bírták a vízhiányt, így a szárazföldek belsejében is elterjedhettek.

Rendszerezés

[szerkesztés]

Ezen a növénytörzsön belül az alábbi felosztások léteznek (egyes taxonok létezése, önállósága vagy hovátartozása még vitatott, és a jövőben ez a lista valószínűleg változni fog):[2][3][4][5][6][7][8][9][10]

  • ?†Avatiaceae Anderson & Anderson, 2003 – család
  • ?†Alexiales Anderson & Anderson, 2003 – rend
    • Alexiaceae Anderson & Anderson, 2003 – család
  • ?†Hamshawviales Anderson & Anderson, 2003 – rend
  • ?†Hexapterospermales Doweld, 2001 – rend
    • Colpospermaceae Doweld, 2001 – család
    • Hexapterospermaceae Doweld, 2001 nom cons. [Potonieaceae (Halle, 1933) Remy & Remy, 1959 emend. Anderson & Anderson, 2007] – család
  • ?†Hlatimbiales Anderson & Anderson, 2003 – rend
  • ?†Matatiellales Anderson & Anderson, 2003 – rend
  • ?†Petriellales Taylor et al., 1994 – rend
  • Umkomasiales Doweld, 2001 [Corystospermales; Corystophytina] – rend
  • ?†Arberiopsida Doweld ,2001 [Clealopsida] – osztály
    • Dicranophyllales Meyen, 1984 emend. Anderson, Anderson & Cleal, 2007 – rend
    • Aberiales Meyen, 1984 [Noeggerathopsidales Nemejc 1968] – rend
      • Schmeissneriaceae Zhou, 1997 – család
      • Arberiaceae (Rigby, 1972) Anderson & Anderson, 1985 [Noeggerathopsidaceae Feistmantel, 1879] – család
  • ?†Axelrodiopsida Anderson & Anderson – osztály
  • Moresnetiopsida Doweld, 2001 [Moresnetiophyta Doweld, 2001; Elkinsiophytina] – osztály
  • Lyginopteridopsida Novák, 1961 emend. Anderson, Anderson & Cleal, 2007 [Lagenostomatopsida Cleal, 1993; Lyginopteridophyta Doweld, 2001; Lyginopteridophytina] – osztály
    • Lyginopteridales (Corsin, 1960) Havlena, 1961 [Lagenostomatales Seward ex Long, 1975; Lyginodendrales Nemejc, 1968; Pityales] – rend
      • Lyginopteridaceae Potonie, 1900 emend. Anderson, Anderson & Cleal, 2007 [Lagenostomataceae Long, 1975; Pityaceae Scott, 1909; Lyginodendraceae Scott, 1909; Sphenopteridaceae Gopp., 1842; Pseudopecopteridaceae Lesquereux, 1884; Megaloxylaceae Scott, 1909 nom. rej.; Rhetinangiaceae Scott, 1923 nom. rej.; Tetratmemaceae Němejc, 1968] – család
  • Pachytestopsida Doweld, 2001 [Medullosopsida nom. nud.; Trigonocarpopsida nom. nud.; Medullosae] – osztály
    • Codonospermales Doweld, 2001 – rend
      • Codonospermaceae Doweld, 2001 emend. Anderson, Anderson & Cleal, 2007 – család
    • Pachytestales Doweld, 2001 (Medullosales Corsin, 1960; Trigonocarpales nom. inv.; Neuropteridales] – rend
      • Potonieaceae Halle, 1933 emend. Anderson, Anderson & Cleal, 2007 [Rachivestitaceae; Perispermaceae] – család
      • Polylophospermaceae Doweld, 2001 emend. Anderson, Anderson & Cleal, 2007 – család
      • Stephanospermaceae Doweld, 2001 emend. Anderson, Anderson & Cleal, 2007 – család
      • Neurodontopteridaceae Laveine, 1966 [incl. Odontopteridaceae Trapl, 1926 sensu Corsin, 1960] – család
      • Pachytestaceae Doweld, 2001 [Medullosaceae (Gopp., 1842) Sterzel, 1896; Whittleseyaceae Remy & Remy, 1959; Callipteridaceae Corsin ex Wagner, 1965; Callipteridiaceae; Callipteraceae; Protoblechnidaceae] – család
      • Alethopteridaceae (Lesquereux, 1884) Corsin, 1960 emend. Anderson, Anderson & Cleal, 2007 – család
      • Cyclopteridaceae Corsin ex Wagner, 1964 – család
  • Callistophytopsida [Callistophytina] – osztály
    • Callistophytales Rothwell, 1981 emend. Anderson, Anderson & Cleal, 2007 [Poroxylales Němejc, 1968] – rend
      • Cornucarpaceae Doweld, 2001 [Eremopteridaceae] – család
      • Callistophytaceae Stidd & Hall, 1970 nom. cons. [Mariopteridaceae Němejc, 1968; Callospermariaceae Long, 1975; Poroxylaceae Scott, 1923] – család
  • Peltaspermopsida Doweld, 2001 [Peltaspermidae Němejc, 1968; Peltaspermophyta Doweld, 2001 s.s.; Peltaspermae] – osztály
  • Phasmatocycadopsida Doweld, 2001 – osztály
  • Pentoxylopsida Pant ex Doweld, 2001 [Pentoxylophytina Lemoigne, 1988; Pentoxyla] – osztály
  • Dictyopteridiopsida Doweld, 2001 [Ottokariopsida Anderson & Anderson, 2007; Glossopteridophytina Lemoigne, 1988] – osztály
  • Cycadeoideopsida Scott, 1923 [Cycadeoideophyta Taylor, 1981; Cycadeoideidae Němejc, 1968; Bennettitopsida Engler, 1897; Bennettitophyta Kravtsov & Poljarnaja, 1995; Bennettitidae Davitashvili, 1949; Cycadoidea] – osztály
  • Caytoniopsida Thomas ex Frenguelli, 1946 [Caytoniophytina Doweld, 2001; Caytonia] – osztály

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. (2008) „Seed ferns survived the end-Cretaceous mass extinction in Tasmania”. American Journal of Botany 95 (4), 465–471. o. DOI:10.3732/ajb.95.4.465. PMID 21632371.  
  2. (1989) „Elkinsia gen. nov., a Late Devonian gymnosperm with cupulate ovules”. Botanical Gazette 150 (2), 170–189. o. DOI:10.1086/337763.  
  3. Potonié, H. (1899). Lehrbuch der Pflanzenpaläontologie. Berlin.
  4. (1904) „On the structure of the Palaeozoic seed Lagenostoma Lomaxi, with a statement of the evidence upon which it is referred to Lyginodendron”. Philosophical Transactions of the Royal Society of London, Series B 197 (225–238), 193–247. o. DOI:10.1098/rstb.1905.0008.  
  5. Grand'Eury C (1904). „Sur les graines Neuropteridées”. Comptes Rendus de l'Académie des Sciences de Paris 140, 782–786. o.  
  6. Kidston R (1904). „On the fructification of Neuropteris heterophylla, Brongniart”. Philosophical Transactions of the Royal Society of London, Series B 197 (225–238), 1–5. o. DOI:10.1098/rstb.1905.0001.  
  7. White D (1904). „The seeds of Aneimites”. Smithsonian Institution, Miscellaneous Collection 47, 322–331. o.  
  8. Hilton, J. & Bateman, R. M. (2006), "Pteridosperms are the backbone of seed-plant phylogeny", Journal of the Torrey Botanical Society 33: 119–168, DOI 10.3159/1095-5674(2006)133[119:PATBOS]2.0.CO;2
  9. Novíkov & Barabaš-Krasni. Modern plant systematics. Liga-Pres, 685. o.. DOI: 10.13140/RG.2.1.4745.6164 (2015). ISBN 978-966-397-276-3 
  10. Anderson, Anderson & Cleal. Brief history of the gymnosperms: classification, biodiversity, phytogeography and ecology. SANBI, 280. o. (2007). ISBN 978-1-919976-39-6 

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pteridospermatophyta című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.