Protéusz (hold)
| Felfedezése | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Felfedező: | Stephen Synnott | ||||||
| Felfedezés ideje: | ~1989. június 16. | ||||||
| Alternatív nevek: | Neptune VIII | ||||||
| Pályaadatok | |||||||
| Periapszis: | 117,584 ± 10 km | ||||||
| Apoapszis: | 117,709 ± 10 km | ||||||
| Pálya excentricitása: | 0,0004 | ||||||
| Keringési periódus: | 1,122315 nap | ||||||
| Átl. pályamenti sebesség: | 7,63 km/sec | ||||||
| Inklináció: | 0,04° (az ekliptikához) | ||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||
| Tömeg: | ~5,0 × 1019 kg | ||||||
| Átlagos sűrűség: | ~1,3 g/cm³ | ||||||
| Felszíni gravitáció: | ~0,06 m/s2 (0,006 g) | ||||||
| Szökési sebesség: | ~0,16 km/s | ||||||
| Forgási periódus: | megegyezik a keringési periódussal | ||||||
| Felszíni hőm.: Felszín |
|
||||||
A Protéusz a Neptunusz hatodik holdja; 117 600 km-re kering anyabolygója középpontja körül.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
Próteusz a görög mitológiában tengeri isten, Poszeidón (Neptunusz) fia.
Felszíne, fizikai tulajdonságai [szerkesztés]
Átmérője 400 km. Szabálytalan alakú, szögletes, erősen kráterezett, és nem mutatja jelét geológiai változásoknak. A tudósok úgy gondolják, a Protéusz a jó példa arra, hogy mekkora lehet az a legnagyobb hold, amit saját gravitációs ereje még nem formált gömb alakúvá. Az egyik legsötétebb objektum a Naprendszerben. Csakúgy, mint a Szaturnusz Phoebe nevű holdja, a Protéusz is csak 6%-át veri vissza a ráérkező napfénynek.[1][2] A Triton után a második legnagyobb Neptunusz-hold.
Felfedezése [szerkesztés]
A Voyager–2 űrszonda fedezte fel 1989-ben. Bár a hold átmérője nagyobb, mint a Nereidáé, ennek ellenére nem a Földről fedezték fel, mert olyan közel kering a Neptunuszhoz, hogy ’elveszik’ az anyabolygóról visszavert napfény következtében.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Neptune's moon Proteus. redorbit.com. Red Orbit
- ↑ Proteus, A Moon Of Neptune. solarviews.com. Solar Views
