Prückler Klára (bélyegkereskedő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prückler Klára
Született1844. május 29.
Pest
Elhunyt1918. november 2. (74 évesen)
Pest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
FoglalkozásaMagyarország első bélyegkereskedő, bolt tulajdonos.
SablonWikidataSegítség

Prückler Klára (Józsefváros, Pest, 1844. május 29.Budapest, 1918. november 2.) Magyarország első bélyegkereskedés-alapítója, a "Prückler J. C." tulajdonosa. Nem összetévesztendő unokatestvérével, Topits Józsefné Prückler Klára (18331907) tésztagyárosnővel.

Családja és származása[szerkesztés]

Prückler J. C. bélyegkereskedés reklámja 1895-ből

A régi és előkelő pesti római katolikus nagypolgári Prückler család leszármazottja. Apja, Prückler János Nepomuk (18161897), kovácsmester, fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, választott pesti polgár, bérház-tulajdonos, anyja, Faltenmay Mária (18191905) volt. Anyai nagyszülei Faltenmayer József, jómódú pesti nyergesmester, és Vögl Éva voltak.[1] Prückler Klára keresztapja, a saját nagyapja, Prückler József Kalazancius (17781848), pékmester, császári királyi százados, három pesti bérház tulajdonosa, valamint választott pesti polgár volt; neve latinul Josephus Calasansius, és onnan vette Prückler Klára a "Prückler J. C." nevet a majdani bélyegkereskedő cége számára. Apai nagyanyja, Prückler József Kalazanciusné Ottinger Klára (17811826) volt. Prückler Klára bélyegkereskedő nagybátyja, Prückler Ignác (18091876) pezsgőgyáros, fűszerkereskedő, pesti polgár;[2] a másik nagybátyja, Prückler József (18041866) pékmester, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt alhadnagy, pesti választott polgár, bérház-tulajdonos volt. Prückler Klára fivére, Prückler Géza (18661909), jászberényi banki könyvelő, akinek a fia, Prückler (Pórteleki) József (19021984) a jászok régészeti neves kutatója volt.[3] Prückler Klára bélyegkereskedőnek volt egy azonos nevű unokatestvére, Prückler Klára Eleonóra Julianna (18331907), tésztagyárosnő, akinek a férje, Topits József (18241876), a "Topits József fia gőztésztagyárnak, "Magyarország első gőztésztagyárnak a tulajdonosa volt.

Élete[szerkesztés]

A 32 éves hajadon magánzó Prückler Klára, aki addig igen nagy szenvedéllyel bélyegeket gyűjtött elhatározta, hogy bélyegkereskedő céget alapít; 1876. augusztus 24-én a Soroksári út 25. szám alatt családi bérházban megnyitotta bélyegkereskedését "Prückler J. C." néven.[4] Ezzel Prückler Klára az első ismert magyar bélyegkereskedővé vált. Később üzleti forgalmának emelkedése lehetővé tette, hogy üzletét a belvárosba helyezze. Újabb üzletének helye a Régi posta utca 5. szám alatt helyezkedett el. 1886 őszén megjelent német nyelven az első bélyeggyűjtők és kereskedők számára első szakkönyv, amely egyben első hazai katalógus is volt: címe: „Catalog sämmtlicher bis Anfang 1886. erschienener ÖstUng. Briefmarken". Szerkesztő és kiadó egyszemélyben Prückler Klára munkássága érdemében első bélyegkereskedő (1 1876.) „I. C. Prückler, Budapest, IX., Soroksarer Strasse 25” volt.[5] A század fordulóra a „Prückler J. C.” cég már teljesen a bélyegárusításra szakosodott. Az idős, magánzóként visszavonult Prückler János Nepomuk, pedig a lakcímjegyzékek szerint követte leányát, Prückler Klárát, és így 1894-ben mindketten a Régi posta utca 5. szám alatt, 1896-ban pedig a VII. kerületben, a Szentmihályi út 24. szám alatt laktak.[6]

Prückler Klára 1918. november 2-án Budapesten, hajadonként hunyt el 74 évesen.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Józsefvárosi, Budapest, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Hungary - Prückler Klára keresztelője - 1844
  2. familysearch.org idősebb Prückler Ignác gyászjelentése
  3. familysearch.org Polgári anyakönyvek - Jászberény - Születések - 1902 - Prückler József
  4. Központi Értesítő, 1876 (1. évfolyam)1876-10-28 / 109. szám
  5. A magyar bélyegek monográfiája. I., általános rész, írták: Kostyán Ákos, Makkai László, Névi Pál, Vajda Endre, Revisnya Sándor. Közlekedési Dokumentációs Vállalat, 1965
  6. Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)A közélet mint magánélményGerhard Péter: A politika személyessége