Ugrás a tartalomhoz

Polgár Tibor (zeneszerző)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 89.132.194.169 (vitalap) 2021. április 16., 01:37-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→Életpályája)
Ez a szócikk a zeneszerzőről és karmesterről) szól. Hasonló címmel lásd még: Polgár Tibor (egyértelműsítő lap).
Polgár Tibor
Született1907. március 11.[1][2][3]
Budapest[2]
Elhunyt1993. augusztus 26. (86 évesen)[1][2]
Toronto[2]
Állampolgársága
HázastársaLaky Tóth Erzsi (h. 1929)
Nagykovácsi Ilona (h. 1947)
SzüleiPolgár Géza
Sziklay Sarolta Karolina
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (60/1 parcella, 1. sor, 23. sír)[5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Polgár Tibor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Polgár Tibor (jobbról a harmadik), balra tőle első felesége a Magyar Rádió 1928-as győri „matinéján”

Polgár Tibor (Budapest, 1907. március 11. – Toronto, 1993. augusztus 27.) zeneszerző, karmester, zongoraművész. Laky Tóth Erzsi énekesnő, színésznő, majd Nagykovácsi Ilona dizőz férje. Nagybátyja vitéz Sziklay György István tábornok.

Életpályája

Szülei Polgár Géza magánhivatalnok, újságíró és Sziklay Sarolta Karolina voltak.[6] 1917 és ’25 között a Magyar Kir. Állami Madách Imre Gimnázium diákja volt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem esztétika-művészettörténet szakos hallgatója. Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Zenedében klarinét, zongora és zeneszerzés (Lajtha László) szakokon tanult, később a Zeneakadémián Kodály Zoltán, Siklós Albert és Keéri-Szántó Imre növendéke volt (zeneszerzés–zongora).

1925-től az akkor alakult Magyar Rádió zenei mindenese. Zongorán kísért slágertől opereraáriáig mindent, vezényelt, zenét szerzett, de a „zajbrigádba” is besegített. 1929-ben a zsidó származású Polgár áttért a református hitre. Az 1930-as években a Nemzeti Színház karmestereként is tevékenykedett. 1944-ben a zsidótörvények miatt nem dolgozhatott; Nagykovácsi Ilona bújtatta, akivel 1947-ben összeházasodott. A felszabadulás után részt vett a romokban álló Magyar Rádió újjászervezésében, 1945. május 1-jén, az első adásnapon dr. Palló Imrét kísérte zongorán. Ettől a naptól „vezető karnagy” a zenei vezető Lajtha László mellett. 1946 januárjától az új könnyűzenei osztály vezetője. Júniusban debütált a Budapest I. rádióadó általa komponált szünetjele. 1947 októberétől a Rádió Műsortanácsának tagja. 1949 júniusában nevezték ki az intézmény művészeti igazgatójának. 1954-ben a rádió, 1955-ben színpadon az Operaház mutatta be főművét, A kérők című vígoperát Kisfaludy Károly vígjátéka nyomán. 1958–1961 között a Petőfi Színház és a Jókai Színház zenei vezetőjeként dolgozott.

1961-ben feleségével emigrált az NSZK-ba. 1962–1964 között a Philharmonia Hungarica társkarmestere volt.[7] 1964-ben Kanadába települtek át, 1969-ben kapták meg az állampolgárságot. Otthonuk az emigráns amerikai magyar művészek találkozóhelye volt.[8] 1965–66-ban a Torontói Egyetem Szimfonikus Zenekarát vezette. 1966–1975 között a Torontói Egyetem operaszakának és a Canadian Opera Company-nak volt tanára, korrepetitora. 1976–77-ben a York University-n tanított hangszerelést. Az 1980-as években már csak a komponálásra koncertrált.

Számos színpadi, zenekari, kamara- és kórusmű mellett pályája során körülbelül 200 film és 500 rádiójáték zenéjét szerezte. Előszeretettel használt magyar népzenei elemeket.

Budapesten egy szabadkőműves páholy tagja volt.[9]

Sírja a Farkasréti temetőben látogatható (60/1-1-23).[10]

Magánélete

1929. augusztus 3-án, Budapesten házasságot kötött Laky Tóth Erzsi (Tóth Erzsébet Mária) operaénekesnővel.[11] Második feleségével 1947. július 10-én kötött házasságot; aki Nagykovácsi Ilona énekesnő volt.

Főbb művei

Színpadi művek
  • Florentin kalap (operett, 1948)
  • A furfangos özvegy (daljáték, 1948)
  • A szelistyei asszonyok (rádióoperett, 1949)
  • A kérők (vígopera, 1955)
  • A European Lover (opera, 1965)
  • The Troublemaker (opera, 1968)
  • The Glove (opera, 1973)
  • A Strange Night (opera, 1973)
Egyéb művek
  • Miniatűrök (zenekari szvit)
  • A puszta (zenekari szvit)
  • Verbunkos-szvit (1951)
  • Kossuth-kantáta (kantáta, 1952)
  • Variations on a Hungarian Folksong (hárfára, üstdobok és vonószenekarra, (1960)
  • The Last Words of Louis Riel (kantáta, 1966)
  • Lest We Forget the Last Chapter of Genesis (kantáta, 1970)
  • Ilona’s Four Faces (klarinétra és zenekarra, 1970)
  • Notes on Hungary (fúvósegyüttes, 1970)
  • Pentatonia (fúvósegyüttes, 1975)
  • Three Poems in Music (zenekarra, 1977)
  • Two Symphonic Dances. In Latin Rythm (koncert fúvószenekarra, 1982)
  • Fanfare of Pride and Joy (12 trombitára és fúvószenekarra, 1982)
  • Concerto Romantico (hárfaverseny, 1985)
  • The Four Seasons (zenekarra, 1987)
  • The Voice of the Soul (zenekarra, bem. 1990)

Filmzenéi

Számtalan kanadai tévéműsorhoz is komponált zenét.

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b c d e L'Encyclopédie canadienne (angol és francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. november 26.)
  3. ↑ Musicalics (francia, holland, angol, német, olasz és spanyol nyelven)
  4. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  5. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. október 10.
  6. ↑ Születése bejegyezve a Bp. VII. ker. állami születési akv. 726/1907. folyószám alatt.
  7. ↑ Nemzeti Örökség Intézete
  8. ↑ Dénes Dóra: Varnus Xavér: Házasságban öt év után kúrni illetlenség = Velvet 2009. április 8.
  9. ↑ Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, 2005. Argumentum. ISBN 9634463401
  10. ↑ Nemzeti Panteon. [2019. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 6.)
  11. ↑ Házasságkötése bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 1090/1929. folyószám alatt.

Források

További információk

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeállította és szerkesztette: Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
  • Encyclopaedia Hungarica. Főszerkesztő: Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992-1998.
  • Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Bp.], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000.
  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona 2. Szerkesztette: Kikli Tivadar. Szeged, Bába Kiadó, 2004.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar filmlexikon. Szerkesztette: Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • A magyar muzsika könyve. Szerkesztette: Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
  • Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8  
  • Könnyűzenei lexikon. Szerkesztette: Sebők János-Szabó Béla. Budapest, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987.
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar lexikon V. (Mf–R). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1962.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Polgár_Tibor_(zeneszerző)&oldid=23783720”