Ugrás a tartalomhoz

Plotosidae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést KobeatBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. április 12., 16:09-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. ({{források}} sablon {{jegyzetek}} sablonra, „Források„ szakasz „Jegyzetek„ szakaszra (WP:FELÉP), esetlegesen „Források„ szakasz hozzáadása AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Plotosidae
Plotosus lineatus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Harcsaalakúak (Siluriformes)
Öregcsalád: Siluroidea
Család: Plotosidae
Bleeker, 1858
Nemek

Anodontiglanis
Cnidoglanis
Euristhmus
Neosiluroides
Neosilurus
Oloplotosus
Paraplotosus
Plotosus
Porochilus
Tandanus

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Plotosidae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Plotosidae témájú kategóriát.

A Plotosidae a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe tartozó halcsalád. Jellemző rájuk, hogy farkuk angolnaszerűen meghosszabbodott. Az Indiai-óceánban, a Csendes-óceán nyugati részén, Japántól Ausztráliáig és a Fidzsi-szigetekig élnek.[1] 10 nem mintegy 35 faja tartozik ide.[1][2] A fajok mintegy fele édesvízi, ezek Ausztrália és Új-Guinea folyóiban élnek.[1]

Elterjedésük

[szerkesztés]

Az édesvízi fajok Ausztrália folyóiban élnek, a tengeri fajok pedig főként a Csendes-óceán nyugati részén Délkelet-Ázsia és az Ausztrália keleti partjainál a Nagy–korallzátonyokon él.

Életmódjuk

[szerkesztés]

Közülük kerülnek ki azok a ritka harcsafajok, amelyek alkalmazkodtak a tengeri életmódhoz. A tengeri fajok, mint a csíkos tengeri harcsa nagy rajokban élnek, mivel ez az életmód nagyobb túlélési esélyt nyújt a ragadozók ellen és könnyebb a homokban rejtőző gerinctelenekből álló táplálék megszerzése.

A vízfenéken táplálkoznak, a száj környéki bajuszszálaikkal érzékelik a táplálék közelségét, és a szájukkal feltúrják a fenéket. Amikor táplálékot keresnek a csapat tagjai, felváltva úsznak a halraj elején, hogy mindenkinek egyenlő mennyiségű táplálék jusson.

Kinézetük

[szerkesztés]

A család összes tagjának összenőtt második hát–farok–illetve farok alatti úszója van, ami úgy néz ki, mint egy angolna farka, ezért néha „angolnaharcsának” is nevezik. A zsírúszó hiányzik.[1] Négy pár bajuszszála van, amelyek közül két pár a felső állkapcson, a másik két pár pedig az alsó állkapcson van. Testének többi része egyébként nagyon hasonlít a közönséges törpeharcsára.

Mérgük

[szerkesztés]

E halcsalád némelyik fajának hát- és mellúszóján található tövisei erős idegmérget tartalmaznak, hogy biztonságot nyújtson a ragadozók ellen.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e Nelson, Joseph S.. Fishes of the World. John Wiley & Sons, Inc (2006). ISBN 0-471-25031-7 
  2. Ferraris, Carl J., Jr. (2007). „Checklist of catfishes, recent and fossil (Osteichthyes: Siluriformes), and catalogue of siluriform primary types” (PDF). Zootaxa 1418, 1–628. o. (Hozzáférés: 2009. június 23.)  

Források

[szerkesztés]