Plotosidae

Plotosidae
	Plotosus lineatus
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Pontyszerűek (Ostariophysi);
Rend:	Harcsaalakúak (Siluriformes);
Öregcsalád:	Siluroidea;
Család:	Plotosidae; Bleeker, 1858
Nemek
	Anodontiglanis; Cnidoglanis; Euristhmus; Neosiluroides; Neosilurus; Oloplotosus; Paraplotosus; Plotosus; Porochilus; Tandanus
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Plotosidae témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Plotosidae témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. április 12.) ezen a változaton alapul.

A Plotosidae a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe tartozó halcsalád. Jellemző rájuk, hogy farkuk angolnaszerűen meghosszabbodott. Az Indiai-óceánban, a Csendes-óceán nyugati részén, Japántól Ausztráliáig és a Fidzsi-szigetekig élnek.^[1] 10 nem mintegy 35 faja tartozik ide.^[1]^[2] A fajok mintegy fele édesvízi, ezek Ausztrália és Új-Guinea folyóiban élnek.^[1]

Elterjedésük

Az édesvízi fajok Ausztrália folyóiban élnek, a tengeri fajok pedig főként a Csendes-óceán nyugati részén Délkelet-Ázsia és az Ausztrália keleti partjainál a Nagy–korallzátonyokon él.

Életmódjuk

Közülük kerülnek ki azok a ritka harcsafajok, amelyek alkalmazkodtak a tengeri életmódhoz. A tengeri fajok, mint a csíkos tengeri harcsa nagy rajokban élnek, mivel ez az életmód nagyobb túlélési esélyt nyújt a ragadozók ellen és könnyebb a homokban rejtőző gerinctelenekből álló táplálék megszerzése.

A vízfenéken táplálkoznak, a száj környéki bajuszszálaikkal érzékelik a táplálék közelségét, és a szájukkal feltúrják a fenéket. Amikor táplálékot keresnek a csapat tagjai, felváltva úsznak a halraj elején, hogy mindenkinek egyenlő mennyiségű táplálék jusson.

Kinézetük

A család összes tagjának összenőtt második hát–farok–illetve farok alatti úszója van, ami úgy néz ki, mint egy angolna farka, ezért néha „angolnaharcsának” is nevezik. A zsírúszó hiányzik.^[1] Négy pár bajuszszála van, amelyek közül két pár a felső állkapcson, a másik két pár pedig az alsó állkapcson van. Testének többi része egyébként nagyon hasonlít a közönséges törpeharcsára.

Mérgük

E halcsalád némelyik fajának hát- és mellúszóján található tövisei erős idegmérget tartalmaznak, hogy biztonságot nyújtson a ragadozók ellen.^[1]

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e Nelson, Joseph S.. Fishes of the World. John Wiley & Sons, Inc (2006). ISBN 0-471-25031-7
↑ Ferraris, Carl J., Jr. (2007). „Checklist of catfishes, recent and fossil (Osteichthyes: Siluriformes), and catalogue of siluriform primary types” (PDF). Zootaxa 1418, 1–628. o. (Hozzáférés: 2009. június 23.)

Források

A család adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2010. július 1.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Nelson-1] Nelson, Joseph S.. Fishes of the World. John Wiley & Sons, Inc (2006). ISBN 0-471-25031-7

[Ferraris-2] Ferraris, Carl J., Jr. (2007). „Checklist of catfishes, recent and fossil (Osteichthyes: Siluriformes), and catalogue of siluriform primary types” (PDF). Zootaxa 1418, 1–628. o. (Hozzáférés: 2009. június 23.)

[1]

[2]