Philoktétész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Philoktétész szobra Adolf von Hildebrand által (1886)

Philoktétész királyfi a görög mitológiában, Poiasz és Démonassza vagy Methóné fia. A görögök oldalán részt vett a trójai háborúban és elkísérte Iaszónt az aranygyapjú keresésében.

Fiatalkorában Héraklész fegyverhordozója és barátja volt. Ő volt az egyedüli, aki vállalta, hogy a szenvedő Héraklész alatt meggyújtsa a máglyát. Jutalmul ő kapta meg a hős íját és Hüdra epéjébe mártott mérgezett nyílvesszőket.

A trójai háborúba hét hajóval indult el, de útközben megmarta egy kígyó. Mivel a görögök nem bírták elviselni a sebből áradó bűzt és Philoktétész jajveszékelését, Odüsszeusz tanácsára kitették Lémnosz szigetén. A háború tizedik évében a görögök elhatározták, hogy visszahívják, mert egy jóslat szerint Philoktétész és a csodafegyverei nélkül nem győzhettek. Ugyanakkor Philoktétésznek megjelent a halott Héraklész, és azt mondta, hogy Trója alatt meggyógyul. Odüsszeusz és Akhilleusz fia, Neoptolemosz mentek vissza Lémnoszra, hogy a súlyosan beteg harcost Trójába vigyék, de ez csak csellel sikerült. A szigetre száműzetés miatt hét trójai szüzet és húsz lovat kapott a görögöktől. A trójai táborban Makhaón meggyógyította Philoktétészt, aki utána részt vett a harcokban. Ő nyilazta le Pariszt a Héraklésztől kapott egyik nyíllal.

A művészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Oxford Dictionary of Classical Myth and Religion, Oxford University Press, 2003, 424. oldal, ISBN 0-19-280289-5

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Philoktétész témájú médiaállományokat.
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap