Petőfi Gyógyszertár
| Petőfi Gyógyszertár | |
 | |
| A Petőfi Gyógyszertár portálja | |
| Település | Pécs |
| Cím | 7621 Pécs, Rákóczi út 28. |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1923 |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | gyógyszertár |
| Elhelyezkedése | |
 Petőfi Gyógyszertár
Pozíció Pécs térképén
| |
 é. sz. 46° 04′ 21″, k. h. 18° 13′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 21″, k. h. 18° 13′ 30″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Petőfi Gyógyszertár Pécs tizedik patikája volt, melyet 1923-ban nyitott meg Fridrich Sándor helyi gyógyszerész
Alapítása[szerkesztés]
1922-ben a tizedik önálló pécsi gyógyszertár jogának elnyeréséért 13 gyógyszerész folyamodott.[1] Pécs szabad királyi város közigazgatási bizottsága 1922. december 13-án tartott rendes ülésén a jogosítványt Fridrich Sándornak, az Arany Sas patika gondnokának ítélte. A döntést a korabeli sajtó így kommentálta:[2]
| Mint a legnagyobb forgalmú Wéber-gyógyszertárnak egy évtizeden át volt gondnoka, számtalan tanujelét adta páratlan szakértelmének és lelkiismeretes gondosságának. E kiváló szakbeli és egyéni tulajdonságait vette figyelembe a város közigazgatási bizottsága, amikor a pályázók közül a gyógyszertári jogot neki adta. |
Fridrich Sándor 1923. december 30-án kivált az Arany Sas gyógyszertárból, és december 31-én megnyitotta a saját, „Petőfi Sándor”-hoz címzett patikáját.
Alapítás éve[szerkesztés]
Az alapítás évének kérdésében a források egymásnak ellentmondanak. A pályázati kiírás szerint a gyógyszertárnak 1924. január 1-ig kellett megnyílnia,[1] és bár a patikanyitást számos korabeli dokumentum[3][4][5][6] és a helytörténészek kutatásai is[7][8][9][10] 1923-ra datálják, de bizonyos források[2] 1924-ről írnak. Utóbbit támasztja alá egy 1925-ös újsághír is,[11] de az 1924-es évre kiadott Gyógyszerész zsebnaptárban már szerepel a patika (“a gyógyszertár felállítási éve”-ként 1923-at megadva),[12] és ugyanez a kiadvány a Baranya vármegyei kerülethez tartozó gyógyszertárak megjelölésénél is már 10 pécsi patikával számol.
Az az elmélet, hogy azért lett a gyógyszertár Petőfi Sándorhoz címezve, mert születése centenáriumán nyílt, szintén az 1923-as nyitási évet valószínűsíti.[9]
Névválasztás[szerkesztés]
A magyar költőre utaló névválasztással a német nevű Fridrich magyarságát akarta hangsúlyozni. A patika megnyitása éppen Petőfi Sándor születésének 100. évfordulójára esett.[9]
Érdekesség, hogy a Petőfiről elnevezett gyógyszertár pont 26 évig működött. Baranyai Aurél erről így emlékezett meg:[9]
| Az alapítástól számított huszonhatodik esztendőben meghalt a Petőfi patika, s emléke elenyészett. Petőfi éppen huszonhat évig élt, de túlért minden halálon, amit dalaiba rejtett. A pécsiek Petőfi patikája addig élt, ameddig a Költő, aki néhány boldog esztendőre odakölcsönözte szent nevét egy kisded egészség hajléknak. |
Az épület[szerkesztés]
A gyógyszertár a Pilch Andor tervei alapján 1908-ban elkészült Zsolnay-Mattyasovszky palota délnyugati sarkán, a Rákóczi út 28. szám alatt volt található. A palota három fontos utca, a Rákóczi út, az Indóház utca és a Majláth utca találkozásánál, a Zsolnay-szobor mellett épült, fölszinti részét különböző üzletek foglalták el. Itt kanyarodott délnek a Főpályaudvar irányába az 1913-ban megindult pécsi villamos.[9]
Az officina magas helyiségét galéria osztotta ketté. A galérián volt az inspekciós szoba, a készítményeket a gyógyszerészek a pincében található laboratóriumban készítették.[9]
Közismert patikusok[szerkesztés]
A gyógyszertár alapítója és tulajdonosa Fridrich Sándor volt.[13]
1923-ban vele együtt távoztak az „Arany Sas”-ból Vécsey Géza és Weigl Dezső gyógyszerészek is.[2]
Bérmafiát, Baranyai Aurélt 1926-ban az alábbi levéllel hívta vissza Pécsre: „Nem szeretek idegenekkel dolgozni. Gyere Pécsre. Sándor”. Baranyai 1944-ig tartozott patikához.[2]
A gyógyszertárban dolgozott 1933-tól 1941-ig, majd 1944-től 1946-ig Kerese István is.[14]
Fridrich nagy súlyt helyezett az ifjú gyógyszerésznemzedék szakmai, gyakorlati nevelésére. Országosan ismert és tisztelt gyógyszerészek lettek gyakornokai közül Horváth Dezső és Neuber Edina is.[14]
Társadalmi élet[szerkesztés]
A kor szokásainak megfelelően a patikában pezsgő társadalmi élet is folyt. A helyi értelmiségiek jeles képviselői (pl. Heim Pál, Kiss József, Neuber Ernő, Reéh György, Reuter Camillo, Vertán Emil) heti rendszerességgel összegyűltek, hogy a gyógyszerészek által kikísérletezett italkülönlegességek, egy kis pécsi sör, és a Szigeti úti Kaminek pékségből frissen szállított ropogós sós stangli mellett vitassák meg gondolataikat, filozofáljanak, anekdotázzanak.[9]
Titkos receptúrák[szerkesztés]
A korra jellemző volt, hogy a gyógyszerészeknek nemcsak a gyógyszerek és balzsamok elkészítésére volt saját receptúrájuk, hanem minden patika kísérletezett saját pálinkaféleségek és likőrkülönlegességek készítésével is (egy ilyen pécsi aperitifspecialitás volt a Geiger Kálmán által gyógynövényekből készített, később országosan ismertté vált Mecseki Itóka is).[15] A Petőfi Gyógyszertár két fennmaradt “titkos” receptje:[8]
| Zölddiópálinka Főzzünk össze 15 db felaprított zöld diót 1/2 narancs és 1/2 citrom héjával, 1 deka fahéjjal, 1 deka szegfűborssal, 1/2 deka szegfűszeggel és 1 deka gyömbérrel. Ezt öntsük egy széles szájú üvegbe, és adjunk hozzá 1 liter 96%-os alkoholt és 1 liter vizet. Hagyjuk állni 14 napig, ekkor papiruszon szűrjük le, és adjunk hozzá 3/4 kiló kockacukorból és 1/2 liter vízből készített, kihűlt szirupot. |
Mustár Négy liter mustot egy literre bepárologtatunk. 300 gramm fekete és 100 gramm fehér mustármagot lisztté őrlünk és megszitáljuk. Az összekevert mustárlisztet vízzel leforrázzuk és csúcsos vászonzacskóban a vizet lecsepegtetjük róla. A pépet cseréptálban a besűrített musttal apránként elkeverjük, 150 gramm porcukrot elegyítve hozzá. Keverékünket egyszer felfőzzük és egy citrom reszelt héját, ízlés szerinti mennyiségű fahéj- és szegfűszegport szórunk bele. Ha mustárunk túl sűrű lett, besűrített musttal mézállományúra kell hígítani. |
Megszűnése[szerkesztés]
Fridrich halálát követően a gyógyszertárat mint elhagyott javat a Gyógyszertárak Nemzeti Vállalata államosította. A patika azonosítási száma a papírokon 10/10, vezetője Horváth Dezső lett.[16] A gyógyszertárat 1949-ben végleg bezárták.[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! pp. 2. Dunántúl, 1922. december 2.
- ↑ a b c d Dél-Dunántúl neves gyógyszerészei pp. 63-66. Pécsi Tudományegyetem, 2014. [2016. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 6.) ISBN 978-963-642-594-4
- ↑ Gyógyszerészek évkönyve az 1942. évre pp. 390. Gyógyszerészi Közlöny, 1942. (Hozzáférés: 2017. május 6.)
- ↑ Dr. Szász Tihamér: Gyógyszerészi Almanach az 1942. évre pp. 420. Gyógyszerészi Szemle, 1942. (Hozzáférés: 2017. május 6.)
- ↑ Dr. Szász Tihamér: Gyógyszerészi Almanach az 1943. évre pp. 559. Gyógyszerészi Szemle, 1943. (Hozzáférés: 2017. május 6.)
- ↑ Dr. Szász Tihamér: Gyógyszerészi Almanach az 1944. évre pp. 563. Gyógyszerészi Szemle, 1944. (Hozzáférés: 2017. május 6.)
- ↑ Baranyai Aurél: A pécsi Petőfi patika pp. 6. Dunántúli Napló, 1973. április 8. (Hozzáférés: 2018. február 19.)
- ↑ a b Trebbin Ágost: Pálinka a patikából. Gyógyszerészettörténet – IV. évfolyam 1. szám pp. 9. Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó, 2006. március. (Hozzáférés: 2017. május 6.) ISSN 1785-0924
- ↑ a b c d e f g h Trebbin Ágost: Pécsi színek és hangulatok pp. 42-45. Házmester '98 Kft., 2006. [2017. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISBN 963-060-562-7
- ↑ Trebbin Ágost: Pécsi színek és hangulatok II. pp. 123. Házmester '98 Kft., 2007. [2018. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISBN 978-963-874-201-8
- ↑ Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! pp. 5. Dunántúl, 1925. január 1.
- ↑ Gyógyszerész zsebnaptár az 1924. évre pp. 262. Gyógyszerészeti Hetilap, 1923. (Hozzáférés: 2017. június 10.)
- ↑ Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ a b Baranyai Aurél: Adatok a pécsi gyógyszerészet államosításának időszakából. A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1978. pp. 265. Janus Pannonius Múzeum, 1977. október 27. (Hozzáférés: 2017. május 6.) ISSN 0553-4429
- ↑ Trebbin Ágost: Pécsi színek és hangulatok pp. 45. Házmester '98 Kft., 2006. [2017. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISBN 963-060-562-7
- ↑ Szabó Pál: 30 éves a szocialista gyógyszerellátás Baranya megyében pp. 13. Baranya megyei Tanács Gyógyszertári Központja, 1985. április 4. (Hozzáférés: 2017. május 6.)
| A legrégebbi pécsi patikák listája | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
