Perényi Gábor (főkamarás)
| Perényi Gábor | |
| Született | nem ismert nem ismert |
| Elhunyt | 1526. augusztus 29. |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Frangepán Katalin |
| Foglalkozása | bérbeadó |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Perényi Gábor (? - Mohács, 1526. augusztus 29.) a Perényi család bárói ágából származó XVI századi főúr, Ugocsa vármegye főispánja. 1505-től királyi kamarásmester,[1] a mohácsi csata egyik áldozata.
Élete
[szerkesztés]1495-ben a király különös védelme alá veszi és megtiltja a főuraknak és főpapoknak, hogy bármi módon zaklatni, vitás kérdésekben pedig egyenesen a királyhoz forduljanak.[2] Az 1498. évi országgyűlésen döntést hoztak, hogy egy személy csak kivételes esetekben viselhet egyszerre két tisztséget,[3] mivel azonban Drágffy Bertalan ebben az időben egyszerre volt erdélyi vajda és ugocsai főispán, Ulászló elvette tőle az ugocsai főispánságot és Perényi Gábornak adományozta.[4] 1511-ben jelentős pénzösszeggel támogatta Ulászlót az Opolei hercegség megtartására irányuló terveiben, a pénzért cserébe Huszt várát kapta, illetve a máramarosi sókamarákat, melyeknek ispánja lett (máramarosi sókamara ispán). Később, 1516-ban Ulászló fia, Lajos király anyagi gondjai miatt a szerződést módosítják és Perényi a fennálló tartozás egy részét elengedi. 1519-re a felvett hitel törlesztésre kerül, mert ekkor már Pogány Zsigmondot említik máramarosi sókamaraispánként, bár egy későbbi oklevél szerint rövid ideig mindketten sóispánok voltak[5] 1511 szeptemberében említik először máramarosi ispánként[6] Az 1514-es parasztlázadás Perényi birtokait is sújtotta; 1516-ban az elpusztított nagyszőlősi házai valamint Nyalábvár helyreállítására kölcsönt kellett felvennie.[7] Halála előtt pár hónappal még egy milánói építésszel kötött megállapodást egy budai ház felépítésére. A mohácsi csatában vesztette életét.
Családja
[szerkesztés]Első felesége, akit 1499-ben említenek, Báthory Orsolya volt (András leánya, András, György és István testvére).[8] Orsolya, apjának második feleségétől, Várdai Dorottyától született. Borbála (Magdolna) nevű féltestvére Perényi Imre felesége lett.[9]
Második felesége Frangepan Katalin volt, tőle született János nevű fia. Gábor halála után özvegye és fia, a Nyalábvárban élt. Itt fordította magyarra Komjáthy Benedek, Perényi János nevelője, szent Pál apostol leveleit.[10]
- Egy 1511-ben kelt oklevélben említik Margit nevű leányát[11]
- Perényi János, 1527-ben apját követte Ugocsa és Máramaros vármegye főispáni tisztségében. 1552-ben özvegye kormányozta Ugocsa vármegyét. Feleségétől született fiai: Péter, Gábor, János, István.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 346. oldal
- ↑ Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 325. oldal oldal
- ↑ 1498. évi LXX. törvénycikk: két tisztséget viselhetnek: a nádor, az országbíró és a dalmátországi bán
- ↑ Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 328-329. oldal
- ↑ Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 371-372., 387-388., 396., 404. oldal
- ↑ Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 373. oldal
- ↑ Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 385. oldal
- ↑ Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 334. oldal
- ↑ AZ ECSEDI BÁTHORIAK A XV–XVII. SZÁZADBAN, 122. oldal
- ↑ https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/075/pc007589.html
- ↑ Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 373.. oldal
