November 7-zsomboly
November 7-zsomboly | |
A November 7-zsomboly bejárata | |
Hossz | 36 m |
Mélység | 20 m |
Magasság | 0 m |
Függőleges kiterjedés | 20 m |
Tengerszint feletti magasság | 495 m |
Ország | Magyarország |
Település | Bódvaszilas |
Földrajzi táj | Aggteleki-karszt |
Típus | zsomboly |
Barlangkataszteri szám | 5452-21 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 34′ 02″, k. h. 20° 42′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 02″, k. h. 20° 42′ 20″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz November 7-zsomboly témájú médiaállományokat. |
A November 7-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.
Leírás
Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól 1680 méterre, 279,5°-ra, a határsávtól körülbelül 150 méternyire, erdőben, fokozottan védett területen, töbör alsó harmadában, sziklakibúvásban nyílik a 0,9×0,7 méteres természetes jellegű és szabálytalan alakú, függőleges tengelyirányú bejárati hasadéka. A nem lezárt barlang töbrében, magasabban, a November 7-zsomboly bejáratától körülbelül 10 méterre a Széki-zsomboly bejárata látszik.
Középső triász wettersteini mészkőben keletkezett. Kialakulásában tektonikának, befolyó víznek, leszivárgó víznek és korróziónak volt szerepe. A többszintes barlang vízszintes kiterjedése 10–12 méter. Ujjbegykarr, kannelúra, függőcseppkő, cseppkőbekérgezés, cseppkőlefolyás, cseppkőmedence és borsókő figyelhető meg járataiban. Hasonló a Széki-zsombolyhoz, mert a függőleges jellegű barlang lépcsőzetesen mélyül és víznyelőszerű formája. Engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával tekinthető meg. Bejárásához 28 méter kötél, egy karabiner és egy kötélvédő kell.
Nevét az 1972. november 7-én történt felfedezése miatt kapta. Előfordul irodalmában 48 (Kósa 1992), November 7. zsomboly (Kordos 1984), Osmactyricitka (Nyerges 1998), Osmačtyřicitka (Kósa 1992), S-8 (Kósa 1992) és S/8 (Nyerges 1998) neveken és jelölésekkel is. 1976-ban volt először November 7-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában.
Kutatástörténet
1972. november 7-én fedezték fel a Vörös Meteor TE barlangkutatói. 1975-ben a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport két tagja, Csernavölgyi László és Csöndör Gyula felmérték és a felmérés alapján Csernavölgyi László alaprajz térképet és hosszmetszet térképet szerkesztett három keresztmetszettel. 1976-ban a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport mérte fel és a felmérés alapján rajzolva lett alaprajz térkép és keresztmetszet térkép.
Az 1977. január 30-án készült és 1975. októberi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint a függőleges jellegű barlang alaprajzi hossza 12 méter, hossza a valóságban 30 méter, vízszintes kiterjedése hét méter és függőleges kiterjedése 20 méter. 1981 nyarán a MÁFI Optimista Barlangkutató Csoport tagjai túráztak a zsombolyban. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang November 7. zsomboly néven és térképen van helye feltüntetve.
Az 1992-ben megjelent Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és a kiadványban megjelentek az 1975-ben és az 1976-ban készült térképek. Több adattal együtt fel van tüntetve négy irodalmi mű, amelyek a barlanggal foglalkoznak.
Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1998-ban írt barlang nyilvántartólap szerint csak vázlatosan volt felmérve. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt.
A 2001. évi Karsztfejlődésben napvilágot látott tanulmányban az olvasható, hogy a közeli Széki-zsombollyal egymáshoz képest lépcsőzetes, víznyelőbarlangokhoz hasonló szerkezetbe rendeződik. A felső, régibb bejáratot a Széki-zsomboly, a visszafejeződött bejáratot a November 7-zsomboly képezi. A kiadványban publikálva lettek a November 7-zsomboly és a Széki-zsomboly hosszmetszet térképei keresztmetszetekkel egy ábrán bemutatva.
A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 20 méter mély barlangként szerepel. 2013-ban a Tektonik Barlangkutató Csoport készítette el hosszmetszet térképét és alaprajz térképét. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent a 2013-ban készült hosszmetszet térképe és alaprajz térképe. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 36 méter hosszú, 20 méter mély és 499 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.
Nyerges Attila hosszmetszet térképet és alaprajz térképet rajzolt a zsombolyról, valamint hosszmetszet térképet a végponti részről. A térképek a Széki-zsombolyról készült, keresztmetszeteket is ábrázoló hosszmetszet térkép mellé lettek szerkesztve, egy térképlapra. Így összehasonlítható a két zsomboly felépítése és a járatok felszínhez és egymáshoz viszonyított helyzete. Ezeknek a térképeknek alapján ismeretlen időpontban szerkesztve lett egy beszerelési vázlat.
Irodalom
- Boros László: A VMTE Tektonik (időközben Lakatos László) Barlangkutató Csoport 1976. évi jelentése az évi munkájáról. MKBT Beszámoló, 1976. 241. old.
- Börcsök Péter – Elekes Balázs – Németh Tamás – Nyerges Attila: A BEAC Barlangkutató Csoport 1997. évi jelentése. Kézirat, 1997. 46., 65. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 30. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. 22., 23. oldalak és az elülső borító belső oldala ISBN 963-219-995-2
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 282. old.
- Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 22., 24., 71–72. old.
- Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 11. old.
- MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4., 16–17. old.
- Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 17., 25., 29., 36., 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nyerges Attila: Barlang nyilvántartólap. Kézirat, 1998. április. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nyerges Attila: Az Aggteleki-karszt zsombolyai. Karsztfejlődés, 2001. (6. köt.) 268., 270. old.
- Nyerges Miklós: VI. Lakatos Kupa. MKBT Tájékoztató, 2000. január–február. 8. old.
- Tóth Mihály: A MÁFI Optimista Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1981. 125. old.
- Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 144–145. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
További irodalom
- Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
- A Tektonik Barlangkutató Csoport kézirata az MKBT barlangkataszteri pályázatra. 1977.
- Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.
További információk
- Nyerges Attila – Nyerges Miklós: November 7-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
- Nyerges Attila – Nyerges Miklós: November 7-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
- Országos Barlangnyilvántartás