Nostra aetate

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Nostra aetate a II. vatikáni zsinat történelmi nyilatkozata a katolikus egyház kapcsolatáról a nem keresztény vallásokkal, amely elítéli az antiszemitizmust és párbeszédre szólít fel.

Az összegyűlt püspökök közül a nyilatkozatot 2221-en támogatták és 88 szavazott ellene. Hivatalosan 1965. október 28-án bocsátotta ki VI. Pál pápa.

A római katolikus egyház hagyománya szerint kezdő szavai adják a dokumentum címét. A latin Nostra aetate jelentése: „Korunkban”.

Jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megértésre, az előítéletek és félreértések leküzdésére felszólító nyilatkozat új fejezetet nyitott az egyház és a zsidók kapcsolataiban. „A Nostra aetate a zsidók és keresztények, mindenekelőtt a zsidók és a katolikusok közötti kiengesztelődési folyamat kezdetét fémjelzi” - mondta Walter Kasper bíboros a nyilatkozat elfogadása 40. évfordulóján rendezett római ünnepségen. Ezen az ünnepségen felszólalt a zsidó származású Jean-Marie Lustiger, Párizs nyugalmazott érseke is, akinek a családjából többen az auschwitzi koncentrációs táborban haltak meg.[1][2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]