Közönséges lisztbogár

Közönséges lisztbogár
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Bogarak (Coleoptera) Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga) Alrendág: Cucujiformia Öregcsalád: Gyászbogárszerűek (Tenebrionoidea) Család: Gyászbogárfélék (Tenebrionidae) Alcsalád: Tenebrioninae Nem: Tenebrio Faj: T. molitor
Tudományos név
Tenebrio molitor Linnaeus, 1758
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Közönséges lisztbogár témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges lisztbogár témájú médiaállományokat.

A közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a gyászbogárfélék (Tenebrionidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

A közönséges lisztbogár ma már világszerte elterjedt faj. Az ember valamennyi földrészre behurcolta. Rendszeresen előfordul és gyakori egészen a sarkkörökig.

Megjelenése

A közönséges lisztbogár 1,5-2 centiméter hosszú. Hosszúkás testű, fényes barna, vagy fekete. Szárnyfedőin finoman pontozott sávok futnak végig, tora egyenletesen, finoman pontozott, szélesebb, mint amilyen hosszú. Csápja rövid, ízei kissé vaskosak. Csápja és lába vörösesbarna.

Életmódja

A közönséges lisztbogár a szabad természetben sem ritka, a házakban, valamint az élelmiszerraktárakban, malmokban, pékműhelyekben okozott jelentős károk miatt mégis jóval ismertebb mint raktári kártevő. Elsősorban éjjel mozog, gyakran repül fényforrások felé. A szabadban főleg fakorhadékkal táplálkozik.

Szaporodása

A lisztbogár lárvája, a lisztkukac

A szabadban élő megtermékenyített nőstények petéiket az avarba, a belső terekben tartózkodók pedig lisztbe és egyéb élelmiszerekbe rakják. A sárgásbarna hosszúkás lárvákat „lisztkukac”-nak nevezik, és rovarevő állatok táplálására használják, ezért tenyésztik is őket. Kutikulája kemény, kitines. Megfelelő hőmérséklet esetén évente több generáció is kifejlődhet.

Rendszertani kapcsolatai

Magyarországon a Tenebrio nemnek még két faja fordul elő:

• Kéreglakó lisztbogár (Tenebrio obscurus) (Fabricius, 1792): Kozmopolita faj, készletkártevőként és szabadban is gyakori.
• Fogastorkú lisztbogár (Tenebrio opacus) (Duftschmid, 1812): Őserdei reliktum faj.

Források

• Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993) 
• Michael Lohmann: Bogarak, szitakötők, pókok és más ízeltlábúak, Budapest, Panemex Kft. ISBN 963 9090 00 X (1997)

• Kaszab Zoltán: Felemás lábfejízes bogarak I. in Magyarország Állatvilága. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1957.