Ugrás a tartalomhoz

Nagy barrakuda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 11., 21:06-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Forrás → Források (WP:BÜ) AWB)
Nagy barrakuda
Sphyraena barracuda
Sphyraena barracuda
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Scombroidei
Család: Nyilascsukafélék (Sphyraenidae)
Nem: Sphyraena
(Klein, 1778)
Faj: S. barracuda
Tudományos név
Sphyraena barracuda
(Edwards, 1771)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy barrakuda témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy barrakuda témájú médiaállományokat és Nagy barrakuda témájú kategóriát.

A nagy barrakuda (Sphyraena barracuda) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a nyilascsukafélék (Sphyraenidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A nagy barrakuda megtalálható a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceánban.

Megjelenése

Nagy barrakuda egy csehországi akváriumban

Az állat 140 centiméter, esetenként akadnak 200 centiméteres hosszú példányok is. Testtömege 30-45 kilogramm, legfeljebb 50 kilogramm. E halfajnak 6 háttüskéje és 1 hastüskéje van; ezek mellett 9 hátsugara és 10 hassugara van. Farka villás; mindkét végén halvány folt található. A hal alsó részén, elszórtan több fekete pont van. Nagy feje lapos.

Életmódja

Nappali ragadozó, főleg halakkal és puhatestűekkel táplálkozik. Néha egyedül vadászik, de gyakran több száz egyedből álló rajt alkot. Általában a nyílt vizeket kedvelik de bemerészkedhetnek a sekély vizekbe is, így a fürdőzőkre is veszélyt jelenthetnek, bár a barrakuda-támadások nagyon ritkák, halálos támadás pedig nem is történt eddig. Húsa mérgező, így a halászata be van tiltva. Természetes ellenségei a cápák, főleg a tigriscápák, amelyek jóval nagyobbak nála, és sokszor, mikor nem csapatosan vadásznak megtámadják őket.

Szaporodása

A fiatal nőstény akár 5000 ikrát is lerakhat, viszont az idősebbek képesek 30 000 ikrát lerakni.

Források