Nagy Borbála

Nagy Borbála
Élete
Született	1904. augusztus 2. Csíkszereda
Elhunyt	1994. február 5. (89 évesen) Kolozsvár
Sírhely	Házsongárdi temető
Gyermekei	Nagy Katalin
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	regény, színmű

Nagy Borbála (Csíkszereda, 1904. augusztus 2. – Kolozsvár, 1994. február 5.) erdélyi magyar regény- és színműíró, műfordító, Nagy András György testvére.

Élete

Előbb szülővárosában, majd a kolozsvári Marianumban tanult, Csíkszeredában érettségizett 1922-ben. Ugyanebben az évben a budapesti egyetem bölcsészkarán megkezdte a német-francia-filozófia szakot. Aztán hazatért, és – testvérével, Nagy Andrással, a későbbi orvos-szakíróval együtt - Bukarestben folytatta az egyetemet, ahol aktívan bekapcsolódott a Koós Ferenc Kör munkájába, mint szervező és drámaíró. 1927-ben szerzett tanári diplomát, tanári pályáját Konstancán a leánylíceumban kezdte (1927-29), majd Caracal leánylíceumában tanított. 1934-től sikerült szülővárosa leánygimnáziumában katedrát kapnia; 1941-től 1959-es nyugdíjazásáig különböző kolozsvári iskolákban volt nyelvtanárnő.

A Brassói Lapokban közölt első versei után a Zeng az erdő című történeti drámával jelentkezett, melyet saját költségén adott ki Csíkszeredában, Szvoboda Miklós nyomdájában, 1935-ben. Elnyerte vele az Erdélyi Szépmíves Céh és a kolozsvári Magyar Színház közös pályázatának II. díját. A szépasszony leánya című történelmi drámáját Benedek Marcell rendezésében 1947-ben sikerrel mutatta be a kolozsvári Magyar Színház együttese. Több színdarabot is írt, amelyeknek egy része megjelent a Művelődés című folyóiratban az 1960-as években: A Napsugárbrigád (1965/9); Kincs a bozótosban (1966/12); Lázadás a Paradicsomban (1967/12).

Legnagyobb hatásúak nagy tárgy- és korismeretről tanúskodó történelmi regényei. A Xántus-völgyi ütközet című kisregénye 1938-ban Kolozsváron jelent meg először, az 1694-es csíki tatárdúlás eseményeinek irodalmi feldolgozása.

Több évtizedes szünet után egymást követően jelentek meg regényei: A csíki boszorkány (Bukarest, 1974) a 17. századi Erdély történetébe vezeti az olvasót; a Homérosz nyomán alkotott Trójai Kasszandra (Kolozsvár, 1979); továbbá az Őrült Johanna (Kolozsvár, 1981); Claudia (Kolozsvár, 1984); Theodora császárnő (Kolozsvár, 1994). A regények cselekménye rendszerint egy-egy híres-hírhedt női főszereplő köré szövődik, a szerző végső soron mindegyikben önmagát keresi, önmagáról vall.

A vén kapitányné című regénye 1996-ban, a szerző halála után jelent meg Csíkszeredában a Pallas-Akadémia Könyvkiadó révén. A családregény főhőse a szerző nagyanyja, az 1840-es évek polgáriasodó Csíkszeredájának legendás alakja volt.

Említésre méltóak műfordításai is a román irodalomból.

Halála után több kötetre való kézirata maradt hátra: regények több változatban, novellák, számos színdarab. A székelyek története című munkája is kéziratban maradt.

Művei

• Zeng az erdő. Dráma. Csíkszereda, 1935
• A Xántus-völgyi ütközet. Kisregény. Kolozsvár, 1938
• A szépasszony leánya. Dráma. Kolozsvár, 1947
• A csíki boszorkány. Regény. Bukarest, 1974
• Trójai Kasszandré. Regény. Kolozsvár, 1979
• Őrült Johanna. Regény, Kolozsvár. 1981
• Claudia. Regény. Kolozsvár, 1984
• Theodora császárnő. Regény, Kolozsvár, 1994
• A vén kapitányné. Regény, Csíkszereda, 1996
• Az áruló avar kagán, regény, Világhírnév Kiadó, Kolozsvár, 2014

Fordításai

• Mihail Sadoveanu A csodálatos erdő, Bukarest, 1952
• Mihail Sadoveanu: A felbujtó. Bukarest, 1955
• Háborús történetek (Méhes Györggyel), 1955

Források

• Jelentés a Szépmíves Céh és a Magyar Színház drámapályázatáról. Erdélyi Helikon 1936/9.
• Gyöngyösi Gábor: A hős hiányzott, aztán eltűnt. Utunk 1974/50.
• Molnos Lajos: Egy tragikus sorsú asszony története. Utunk 1982/32
• Szőcs István: A helyéből kizökkentett idő regénye. Előre 1984. nov. 7.
• Lászlóffy Csaba: Naplemente. Szabadság 1994. febr. 15.
• Nagy Réka: Utószó. A vén kapitányné. Csíkszereda: Pallas-Akadémia, 1996
• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3  

További információk

• Az avar kagánt ünnepelték a magyar főkonzulátuson, Szabadság Archiválva 2014. május 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2014. május 23.