Nagy őrgébics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagy őrgébics
Lanius excubitor 1 (Marek Szczepanek).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Gébicsfélék (Laniidae)
Nem: Lanius
Faj: L. excubitor
Tudományos név
Lanius excubitor
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Lanius excubitor distr.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagy őrgébics témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy őrgébics témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy őrgébics témájú kategóriát.

Lanius excubitor 4 (Marek Szczepanek).jpg

A nagy őrgébics (Lanius excubitor) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjén belül a gébicsfélék (Laniidaee) családjába tartozó faj. Az őrgébics onnan kapta nevét, hogy régebben a solymászok kalitkában tartották, mert más-más hangokkal hívta fel figyelmüket a különböző ragadozó madarakra. Ez megkönnyítette a sólymok befogását. Az őrgébics jóval előbb felfedezte a sólymot, mint ahogy a solymász észrevette volna.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa nagy részén, Ázsia északi felén, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában fészkel. Nem válogatós madár, fás, bokros területeken, gyümölcsösökben és mocsarakban is megtelepszik.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lanius excubitor bianchii
  • Lanius excubitor borealis
  • Lanius excubitor excubitor
  • Lanius excubitor funereus
  • Lanius excubitor homeyeri
  • Lanius excubitor invictus
  • Lanius excubitor leucopterus
  • Lanius excubitor mollis
  • Lanius excubitor przewalskii
  • Lanius excubitor sibiricus

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 24-25 centiméter, szárnyfesztávolsága 30-35 centiméter, testtömege 48-81 gramm. Szemsávja fekete.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Táplálékának jelentős része apróbb gerincesekből áll, de megeszi a rovarokat is. Pockot, egeret, tücsköt és lótetűt a földön zsákmányol, a kisebb madarakat a levegőben kapja el. Az állomány egy része állandó, egy része kóborol. A tövisszúró gébicshez hasonlóan tüskés ágakra szúrja fel a tartalék élelmet.

Egy tartalék rágcsáló
és egy rovar
Lanius excubitor

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Növényi szálakból épített csésze alakú fészkét tollakkal béleli ki. Fészekalja 5-7 tojásból áll, melyen 15-18 napig csak a tojó kotlik, s a párja eteti. A fiókák még 20 napig vannak a fészekben, ahol néha kakukkot is nevel.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon rendszeres és gyakori téli vendég, 2000-ben bizonyítottan egyszer fészkelt. Homeyeri alfaja rendkívül ritka alkalmi vendég, első bizonyított hazai előfordulását 2002. november 15. és december 9. között Hortobágyon észlelték.

Hangja: -

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján szerepel, még mint nem veszélyeztetett. Európai állománya csökkenő, Magyarországon védett, pénzbeli értéke 50 000 Ft.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]