Kakukkfélék

Kakukkfélék
Nagy bozótkakukk (Centropus sinensis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Kakukkalakúak (Cuculiformes) Család: Kakukkfélék (Cuculidae) Leach, 1820
Alcsaládok
Valódi kakukkformák (Cuculinae) Selyemkakukkformák (Phaenicophaeinae) Esőkakukkformák (Coccyzinae) Földikakukkformák (Neomorphinae) Bozótkakukkformák (Centropodinae) Aniformák (Crotophaginae)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kakukkfélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kakukkfélék témájú médiaállományokat.

kakukk (Cuculus canorus)

Horsfield-rézkakukk (Chrysococcyx basalis)

Piroscsőrű selymeskakukk (Zanclostomus javanicus)

Sárgacsőrű esőkakukk (Coccyzus americanus)

Nagy bozótkakukk (Centropus sinensis)

Girakakukk (Guira guira)

A kakukkfélék (Cuculidae) a madarak osztályának kakukkalakúak (Cuculiformes) rendjébe tartozó család.

A Sibley–Ahlquist-féle madárrendszertan szétbontja a családot és valamennyi alcsaládját különálló családként kezeli.

Előfordulásuk

Az egész világ mérsékelt övi és trópusi régióiban elterjedtek, de az óvilág trópusain élnek a legnagyobb számban.

Sík vidéken éppen úgy megtalálhatóak, mint az erdőségekben, egyesek a talajon, mások bokrokban vagy magas fákon keresik a táplálékukat.

Megjelenésük

A kakukk fajok hossza 16-90 centiméter közötti. Általában szürke vagy barna színűek, de néhány fajt vöröses vagy fehér foltok díszítenek, sőt a rézkakukkok tolla fémesen zöld csillogású, bizonyos trópusi fajok tollazata pedig a háton és a szárnyakon kékesen irizál. Néhány hosszú szárnyú, költöző kakukk kivételével rövid szárnyuk van. A farkuk hosszú, egyenes, és az egyes tollak vége általában fehér. A lábuk lehet viszonylag rövid vagy nagyon hosszú (földön élőknél), a külső ujjuk hátrafelé áll. Csőrük erős és kissé lefelé hajló. A nemek hasonlóak.

Életmódjuk

Többnyire rovarevő madarak. Rovarokkal, csigákkal, apróbb gerincesekkel, hernyókkal táplálkoznak - néhány gyümölcsevő kivételével.

Szaporodásuk

Egyes fajok költésparaziták, mások maguk nevelik fészeklakó fiókáikat.

Rendszerezés

A család az alábbi 6 alcsalád, 34 nem és 145 faj tartozik:

Valódi kakukkformák

A valódi kakukkformák (Cuculinae) alcsaládjába 12 nem 48 faja tartozik:

• Clamator – 4 faj
• Pachycoccyx – 1 faj
• Cuculus – 17 faj
• Cercococcyx – 3 faj
• Cacomantis – 8 faj
• Chrysococcyx – 15 faj
• Rhamphomantis – 1 faj
• Caliechthrus – 1 faj
• Surniculus – 2 faj
• Microdynamis – 1 faj
• Eudynamys – 4 faj
• Scythrops – 1 faj

Selyemkakukkformák

A selyemkakukkformák (Phaenicophaeinae) alcsaládjába 10 nem 26 faja tartozik:

• Ceuthmochares – 1 faj
• Phaenicophaeus – 1 faj
• Rhopodytes – 4 faj
• Taccocua – 1 faj
• Rhinortha – 1 faj
• Zanclostomus – 3 faj
• Dasylophus – 1 faj
• Lepidogrammus – 1 faj
• Carpococcyx – 3 faj
• Coua – 10 faj

Esőkakukkformák

Az esőkakukkformák (Coccyzinae) alcsaládjába 4 nem és 19 faj tartozik:

• Coccyzus – 9 faj
• Hyetornis – 2 faj
• Saurothera – 4 faj
• Piaya – 3 faj

Földikakukkformák

A földikakukkformák (Neomorphinae) alcsaládjába 5 nem és 11 faj tartozik:

• Tapera – 1 faj
• Morococcyx – 1 faj
• Dromococcyx – 2 faj
• Geococcyx – 2 faj
• Neomorphus – 5 faj

Bozótkakukkformák

A bozótkakukkformák (Centropodinae) alcsaládjába 1 nem és 28 faj tartozik:

• Centropus – 28 faj

Aniformák

Az aniformák (Crotophaginae) alcsaládjába 2 nem és 4 faj tartozik:

• Crotophaga – 3 faj
• Guira – 1 faj

Források

• Feduccia, Alan (1996): The Origin and Evolution of Birds. Yale University Press, New Haven. ISBN 0-300-06460-8

• Olson, Storrs L. (1985): Section VII.C. Cuculidae. In: Farner, D.S.; King, J.R. & Parkes, Kenneth C. (eds.): Avian Biology 8: 110-111. Academic Press, New York.
• IDRE Madárhatározó
• Róza Lajos: Aves
• Britannica Hungarica Világenciklopédia