Néel-hőmérséklet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Antiferromágneses rendeződés

Néel-hőmérsékletnek (TN) nevezik azt a hőmérsékletet, amely felett az antiferromágneses anyagok hevítés hatására paramágnesessé válnak, ugyanis a hőmérséklet növelésével a hőenergia szétrombolja az anyag mágneses rendezettségét. A jelenség reverzibilis. Ez termodinamikai szempontból másodrendű fázisátalakulás, azaz folyamatos, és nem jár hőhatással. Az ennek megfelelő fázisátalakulás a ferromágneses anyagoknál a Curie-hőmérsékleten játszódik le.


Felfedezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelenséget Louis Néel francia fizikusról nevezték el, aki fizikai Nobel-díjat kapott az"antiferromágnesességre és ferromágnesességre vonatkozó alapvető munkájáért és felfedezéseiért, amelyek jelentős alkalmazásokhoz vezettek a szilárdtestfizika területén."[1]

Vegyületek Néel-hőmérséklete[2]
TN
MnO 116 K
MnS 160 K
MnTe 307 K
MnF2 67 K
FeF2 79 K
FeCl2 24 K
FeO 198 K
CoCl2 25 K
CoO 291 K
NiCl2 50 K
NiO 525 K
Kémiai elemek Néel-hőmérséklete
TN
króm 308 K[2]
szamárium 14 K[3] 14.8 K[4]
holmium 132 K[3]
terbium 230 K[3]
diszprózium 179 K[3]
erbium 85 K[3]
túlium 58 K[3]


Néel-hőmérséklettel kapcsolatos fogalmak, jelenségek és alkalmazások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mágneses szuszceptibilitás \chi a hőmérséklet függvényében növekszik, majd a Néel-hőmérsékleten eléri a maximumát. Ezt meghaladva a paramágneses tartományban a Curie-Weiss törvény szerint ismét csökkenni kezd:

\chi = \frac{C}{T+\Theta}

ahol C, \Theta anyagspecifikus állandók.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1970/
  2. ^ a b Kittel, Charles. Introduction to Solid State Physics, 8th, New York: John Wiley & Sons (2005). ISBN 0471680575 
  3. ^ a b c d e f Jens Jensen, Allan R. Mackintish, Rare Earth Magnetism. Structures and Excitations, Clarendon Press, Oxford 1991. 57. oldal http://www.fys.ku.dk/~jjensen/Book/Ebook.pdf
  4. (1983.) „Magnetism of the heavy 5f elements”. Journal of the Less Common Metals 93 (2), 293. o. DOI:10.1016/0022-5088(83)90175-3.  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]