Musztafa oszmán herceg
| Musztafa oszmán herceg | |
 | |
| Született | 1515 |
| Elhunyt | 1553. október 6. (37-38 évesen) Konya |
| Állampolgársága | oszmán |
| Gyermekei | Nergisşah Sultan |
| Szülei | Mahidevran szultána I. Szulejmán oszmán szultán |
| Foglalkozása | Kormányzó |
| Halál oka | Kivégzés |
| Sírhelye | Muradiye Complex |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Musztafa oszmán herceg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Musztafa herceg (Manisa, 1515 – Konya, 1553. október 6.) I. Szulejmán oszmán szultán és Mahidevran szultána fia. Szulejmán gyermekei közül a legidősebb, aki megérte a felnőttkort. 1533–1541 között Manisa sajk, később Amasya és Konya kormányzója. Az oszmán trón törvényes várományosa volt 1553-ig, mikor árulás vádjával kivégezték.
Élete
1515-ben született Manisában, ahol apja, Szulejmán herceg volt a kormányzó. Manisa hagyományosan az a tartomány volt, amelyet a mindenkori trónörökös kormányzott. 1520-ban, I. Szelim szultán halálakor Musztafa apja, I. Szulejmán lett az uralkodó, és családjával Konstantinápolyba (ma már Isztambul) költözött. Musztafa a Topkapı palotában töltötte gyermekkorának nagy részét, és ott is tanult. Apjával való kapcsolatában már korán jelentkeztek problémák; bár Musztafa volt a legidősebb fiú, aki megérte a felnőttkort, egyes történészek szerint Szulejmán jobban kedvelte a Hürrem szultánától született első fiát, Mehmed herceget. Ez azonban nem vert éket Musztafa és testvérei közé; különösen a korban hozzá legközelebb álló Mehmettel volt jó kapcsolata, de a többi testvére is közel állt hozzá. 1533-ban Musztafa lett Manisa tartomány kormányzója – ezt a pozíciót hagyományosan a trónörökös töltötte be, mivel ez a tartomány volt a legközelebb a fővároshoz, és a trón esetleges megüresedése során innen lehetett a legkönnyebben elfoglalni azt. 1541-ben azonban Szulejmán az időközben felnőtt Mehmedet nevezte ki Manisa kormányzójává, Musztafát pedig a kevésbé jelentős Amasya tartományba küldte. A szultán ezt azzal magyarázta, hogy szeretné, ha Musztafa a birodalom keleti partvidékét védelmezné, és így megtanulná egy ilyen hatalmas birodalom irányítását; kijelentette azt is, hogy még mindig Musztafát tartja örökösének.[1] Ez megnyugtatta a hadsereget és a népet is, akik körében Musztafa igen népszerű volt.
Musztafa Amasyában értesült öccse, Mehmed haláláról 1543-ban. Mehmed helyére 1544-ben Hürrem második fia, Szelim került kormányzóként. Musztafa 1549-ben Konya tartomány kormányzója lett[2] – korábban ezt a pozíciót Hürrem harmadik fia, Bajazid herceg töltötte be.
Szulejmán hosszú uralkodásának végéhez közeledve nagy rivalizálás tört ki közötte és féltestvérei között a trónért. Hürrem szultána, hogy fiát, Szelimet támogassa, szövetkezett a nagyvezírrel, Rüsztem pasával, aki lánya, Mihrimah szultána férje volt. Szulejmán perzsiai hadjárata alatt a sereg egy időre letáborozott a Konya tartománybeli Ereğli környékén. Rüsztem pasa felajánlotta Musztafának, hogy csatlakozzon apja seregéhez, ugyanekkor azonban Szulejmánnal elhitette, hogy fia azért jön, hogy megölje és átvegye a hatalmat.[3] Musztafa hatalmas népszerűsége a janicsárok körében hihetővé tette ezt a vádat. A trónörökös elfogadta a pasa ajánlatát, és sereget gyűjtött, hogy csatlakozzon apjához, Szulejmán pedig ezt fenyegetésnek vette és elrendelte fia kivégzését. Mikor a herceg belépett apja sátrába, Szulejmán őrei rátámadtak és hosszú küzdelem után egy íjhúrral megfojtották.[4]
Szulejmán parancsára Musztafa rangjához méltó temetést kapott: egy hétig állt teste felravatalozva a Hagia Sophiában, majd egy bursai mauzóleumban helyezték örök nyugalomra. Legfiatalabb öccsét, a törékeny egészségű Dzsahángír herceget a feljegyzések szerint a Musztafa halála felett érzett bánat ölte meg fiatalon. Anatólia népét, főleg Manisa, Amasya és Konya lakosságát nagyon megrázta a herceg kivégzése, mert tisztelték és a következő szultánt látták benne; az itt élők Musztafa szultánként emlékeztek rá, mintha trónra lépett volna. A kivégzést az egész oszmán társadalom igazságtalannak tartotta, Hürrem szultána és Rüsztem pasa politikai manőverének tudták be; a janicsárok és az anatóliai katonák fel is lázadtak, emiatt Szulejmán egy időre leváltotta Rüsztemet a nagyvezíri pozícióból, helyére Kara Ahmed pasa került.
Taşlıcalı Yahya költő elégiában emlékezett meg a halott hercegről, II. Szelim szultán pedig a Musztafa iránti kegyeletből életjáradékot utalt ki Mahidevrannak a szultána életének utolsó éveiben.
Családja
Musztafa Szulejmán szultán és Mahidevran Gülbahar legidősebb gyermeke volt. Valószínűleg két édestestvére (Ahmed herceg és Raziye szultána), valamint számos féltestvére volt. Tizennégy ismert gyermeke született.[forrás?]
- Feleségei és ágyasai
- Haseki Fatma szultána – eredetileg egy Adriana nevű horvát nő; Orhan és Szulejmán hercegek és Mihrisah szultána anyja.
- Ayşe szultána – Mirza Aslanbek bég, egy cserkesz nemesember lánya; Nergisşah szultána anyja.
- Haseki Nuricihan szultána – Saadet I Giray krími tatár kán lánya, Musztafa törvényes felesége, Handan, Sah és Hatice szultánák anyja.
- Rümeysa szultána – bosnyák származású, Mehmed herceg és Ahmed herceg anyja.
- Haseki Hatice szultána – Kaytuko bég, egy cserkesz nemesember lánya, Szelim herceg anyja; Şemsiruhsar Hatun rokona.
- Handan szultána – Mirza Beslan bég, egy cserkesz herceg lánya, Anapában született, Ayse szultána anyja.
- Nurbegüm szultána – Mahmud Giray krími tatár kán lánya, 1547-től Musztafa törvényes felesége, Murád és Oszmán hercegek anyja.
- Fiai
- Szulejmán (Manisa, 1534 – 1537)
- Orhán (Manisa, 1535 – 1553. december 10.)
- Szelim (Manisa, 1538 – 1553. december 10.)
- Ibrahim (Amasya, 1542 – 1553. december 10.)
- Mehmed (Amasya, 1547 – 1553. december 10.)
- Murád (Amasya, 1548 – 1553. december 10.)
- Ahmed (Konya, 1552)
- Oszmán (Konya, 1552)
- Lányai
- Nergisşah szultána (Manisa, 1536 – 1592) Musztafa kedvenc lánya; 1555-ben férjhez ment Cenabi Ahmet pasához, Anatólia kormányzójához, de ezután is Bursában élt; apja sírjába temették. - Ayse szultánától
- Hatice szultána (Manisa, 1538 – 1603) - Nuricihan szultánától
- Handan szultána (Amasya, 1544 – 1621) - Nuricihan szultánától
- Ayse szultána (Amasya, 1546) - Handan szultánától
- Mihrişah szultána (Amasya, 1547 – 1598) - Fatma szultánától
- Şah szultána (Amasya, 1550 – 1597) 1562-ben férjhez ment Abdülkerim pasához, Amasya kormányzójához.[5] - Nuricihan szultánától
Emlékezete
Gabriel Bounin francia drámaíró La Soltane című, 1561-ben írt tragédiája Musztafa herceg halálának körülményeit és Hürrem ebben játszott szerepét dolgozza fel.[6] Ez az első darab Franciaországban, melyben oszmánok szerepelnek.[7]
Musztafa megöletését említi a Szigeti veszedelem (2. ének 47.)[8]
A Szulejmán című török televíziós sorozatban (2011–2014) a felnőtt Musztafa szerepét Mehmet Günsür alakítja.
Jegyzetek
- ↑ Afyoncu, Erhan. Şehzade Mustafa. Atlas Tarih (2012. május 24.)
- ↑ Sakaoğlu, Necdet; Bu Mülkün Sultanları, page 137.
- ↑ Beosch, Moritz. The Height of the Ottoman Power; Murder of Prince Mustafa'. [2016. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 31.)
- ↑ A General History of the Middle East, Chapter 13: Ottoman Era, Suleiman the Magnificent
- ↑ Yılmaz Öztuna, Kanuni Sultan Süleyman (Pages: 174-189), Babıali Kültür Publications, 2006
- ↑ The Literature of the French Renaissance by Arthur Augustus Tilley, p.87 [1]
- ↑ The Penny cyclopædia of the Society for the Diffusion of Useful Knowledge p.418 [2]
- ↑ Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, Magyar Elektronikus Könyvtár.
Források
- Suleyman the Magnificent 1495 – 1566 Sultan of the Ottoman Empire (angol nyelven). hyperhistory.net. [2013. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 6.)
- The Ottoman harem (angol nyelven). allaboutturkey.com. (Hozzáférés: 2013. október 6.)
További információk
- Gyermekei és utódlás kérdése (magyar nyelven). muhtesemyuzyil.gportal.hu. (Hozzáférés: 2013. október 5.)[halott link]
- Mustafa: The Ottoman Emperor that never was (angol nyelven). worldhistoria.com, 2009. július 3. [2013. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 6.)
