Mocsári rétihéja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 12., 11:30-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Forrás → Források (WP:BÜ) AWB)
Mocsári rétihéja
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Rétihéjaformák (Circinae)
Nem: Circus
Faj: C. approximans
Tudományos név
Circus approximans
(Peale, 1848)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mocsári rétihéja témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári rétihéja témájú médiaállományokat és Mocsári rétihéja témájú kategóriát.

A mocsári rétihéja vagy pettyes rétihéja (Circus approximans) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Ausztrália északi és középső területein, valamint Vanuatu és Új-Kaledónia területén honos. Ritkán Új-Zélandon is megjelenik, mint kóborló madár. A vizes területeket részesíti előnyben.

Alfajai

  • Circus approximans approximans
  • Circus approximans gouldi

Megjelenése

Testmagassága 50-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 120-145 centiméter. Testtömege 580-1100 gramm közötti. Hátoldala kékesszürke, testalja fehéren mintázott gesztenyebarna. Hosszú szárnyán a kézevezők feketék, farkán palaszürke sávok találhatók.

Életmódja

Általában madarakat, rágcsálókat fogyaszt, de megeszi a kis emlősöket, hüllőket, kétéltűeket és halakat is.

Szaporodása

Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyeken 33 napig kotlik, a kikelt fiókák 45 nap után válnak önállóvá. A fiókákat kizárólag a tojó költi ki, és ő felügyeli később a fejlődésüket is, míg a hím mindannyiuk etetéséről gondoskodik.

Források

További információk