Mocsári fiallócsiga
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Mocsári fiallócsiga háza öt nézetből
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Viviparus contectus (Millet, 1813) | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mocsári fiallócsiga témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári fiallócsiga témájú médiaállományokat és Mocsári fiallócsiga témájú kategóriát. |
A mocsári fiallócsiga (Viviparus contectus) a csigák (Gastropoda) osztályának az Architaenioglossa rendjébe, ezen belül a Viviparidae (elevenszülő csigák) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
A mocsári fiallócsiga elterjedési területe Kelet-Angliától Közép-Európán keresztül Nyugat-Szibériáig, az oroszországi Jekatyerinburg városig terjed.
Megjelenése[szerkesztés]
Ez a fiallócsigafaj az egyik legnagyobb kopoltyús csigánk. Háza 30-50 milliméter magas és 23-37 milliméter széles, színe zöldesbarna, legtöbbször három vörösbarna csíkkal. Varratai sekélyek, ezért kanyarulatai csak kissé lépcsőzetesek. A ház csúcsa tompa. A tapogatók hosszúak és fonal alakúak, a szem ezek végén, kívül helyezkedik el.
Hasonló faj[szerkesztés]
A Viviparus viviparus zömökebb termetű, varratai mélyebbek, kanyarulatai lépcsőzetesebbek. Mocsarakban, iszapos fenekű tavakban él. Mindkét faj elevenszülő, a kikelő fiatal csigákat a vízbe hullatják.
Életmódja[szerkesztés]
A mocsári fiallócsiga nagyobb, lassan folyó vizek, ritkábban tavak lakója.
Források[szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
