Ugrás a tartalomhoz

Mikosfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 17:12-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: források --> jegyzetek AWB)
Mikosfalva (Mikušovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásIllavai
Rangközség
Első írásos említés1259
PolgármesterViktor Buček
Irányítószám018 57
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámIL
Népesség
Teljes népesség1050 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség119 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság308 m
Terület8,50 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 03′ 48″, k. h. 18° 12′ 27″49.063204°N 18.207399°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 48″, k. h. 18° 12′ 27″49.063204°N 18.207399°E
Mikosfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikosfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mikosfalva (1899-ig Mikusócz, szlovákul Mikušovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban. 2011-ben 1010 lakosából 950 szlovák volt.

Fekvése

Illavától 8 km-re északra fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint mai község területén egykor a lausitzi, a hallstatti és a puchói kultúra megerősített települései álltak. 1259-ben "villa Mikus" néven említik először. Neve a Mikus személynévből származik. 1439-ben "Mykosoucz", 1470-ben "Kis, Nagh Mikussowcz", 1498-ban "Mikwssowecz" alakban említik az írott források. Oroszlánkő várának uradalmához tartozott. 1598-ban 44 ház állt itt. 1720-ban 36 adózó portája volt. 1784-ben 133 háza, 156 családja és 756 lakosa volt. 1828-ban 91 házában 353 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "MIKOSÓCZ. Miklusovce. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Königszeg Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pruszkának szomszédságában, és annak filiája, réttye, legelője, földgye termékeny, fája is van."[2]

Fényes Elek szerint "Mikusócz, tót falu, Trencsén vmegyében, Pruszka fil., 858 kath., 14 zsidó lak. Rétje, fája, legelője elég; földe hegyes és középszerü. F. u. gr. Kőnigsegg."[3]

1910-ben 902, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

2001-ben 1026 lakosából 984 szlovák volt.

Külső hivatkozások

Források