Migazzi Kristóf Antal
| Migazzi Kristóf Antal | |||||
| Vác és Bécs püspöke | |||||
 | |||||
| Christoph Anton Migazzi | |||||
 | |||||
| Született | 1714. október 14. Trident | ||||
| Elhunyt | 1803. április 14. Bécs | ||||
| Sírhely | Szent István-székesegyház | ||||
| Iskolái | Collegium Germanicum et Hungaricum | ||||
| Felekezet | római katolikus egyház | ||||
| Püspökségi ideje 1756. július 19. – 1757 februárja (Vác) | |||||
| Püspökségi ideje 1757 februárja – 1803. április 14. (Bécs) | |||||
| Püspökségi ideje 1761 – 1786 (Vác, 2x) | |||||
| Migazzi Kristóf Antal a Catholic Hierarchy-n | |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Migazzi Kristóf Antal témájú médiaállományokat. | |||||
Gróf Migazzi Kristóf Antal (eredetileg: Christoph Anton von Migazzi; Trident, 1714. október 14. – Bécs, 1803. április 14.) bécsi érsek, bíboros, váci püspök.
Életpályája[szerkesztés]
Atyja, Migazzi Vince Savoyai Jenő adjutánsaként harcolt Magyarországon, majd kormánytanácsos lett. Migazzi a teológiai tanulmányait a római Collegium Germanicum et Hungaricumban végezte. Tanulmányainak befejezése és pappá szentelése után előbb Brixenben, majd Trientben és Alamócon volt kanonok. 1735-ben a borghettói Szent Lőrinc-, majd a valsuganai Szent Egyed-apátság címzetes priorja volt. III. Károly király a Rota Romana Törvényszék számvevővé nevezte ki, és rábízta a Bécs és Róma közti ellentétek megoldását.
Migazzi olyan jól végezte feladatát, hogy 1755-ben Mária Terézia VI. Ferdinándhoz küldte követül Spanyolországba. Közben D’Altsac bíboros, mecheleni (Belgium) érseki segédpüspöknek kérte, amihez XIV. Benedek pápa hozzá is járult, s Migazzit karthágói címzetes érsekké szentelte. Migazzi követi feladatai miatt Mechelenbe soha nem jutott el. 1756-ban Althann M. Károly püspök kérte segédpüspökül, ezért visszatért Bécsbe. Althann halála után 1756-ban váci püspökké nevezték ki, majd 1757. március 18-án bécsi érsek (1761. november 23-án pedig kardinális) lett, de a váci püspökséget 1785-ig megtartotta.
Migazzi főleg a váci püspökségért tett sokat; húsz évi püspöksége alatt 600 000 forintot ruházott be egyházmegyéjébe. A püspöki templom, a papnevelő intézet, árvaház stb. örökítették meg nevét, ezért Migazzit Vác újjáalkotójának nevezték el. Mint főpap, a janzenizmus ellenfele volt.
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Migazzi, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 28.
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. Migazzi Kristóf Antal
Irodalom[szerkesztés]
- Günther Anzenberger: Die Rolle Christoph Graf Migazzis (Erzbischof von Wien 1757–1803) zur Zeit Maria Theresias. Diplomarbeit an der Universität Wien, Wien, 1994
- Franz Loidl: Geschichte des Erzbistums Wien. Herold, Wien, 1983. ISBN 3-7008-0223-4
- Franz Loidl, Martin Krexner: Wiens Bischöfe und Erzbischöfe. Vierzig Biographien. Schendl, Wien, 1983, ISBN 3-85268-080-8
- Josef Oswald: Migazzi, Christoph Anton Graf v.. In: Lexikon für Theologie und Kirche. 2. Auflage, 7. Band. Herder, Freiburg, i. B. 1960
- Ernst Tomek: Kirchengeschichte Österreichs. Tyrolia, Innsbruck – Wien – München, 1935–1959
- Josef Wodka: Kirche in Österreich. Wegweiser durch ihre Geschichte. Herder, Wien, 1959
- Lajtos József: Gróf Migazzi Kristóf Antal váci püspöksége; Máté Ny., Bp., 1942 (Vácegyházmegye multjából)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
| Előde: Michael Karl von Althann |
|
Utóda: Forgách Pál |
| Előde: Eszterházy Károly |
|
Utóda: Splényi Ferenc |
