Mezei cickány
|
|
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 2 000 Ft |
||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Crocidura leucodon Hermann, 1780 |
||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Mezei cickány témájú rendszertani információt. |
A mezei cickány (Crocidura leucodon) a cickányalakúak (Soricomorpha) rendjébe, a cickányfélék (Soricidae) családjába tartozó fehérfogú cickány (Crocidurinae).
A régebbi hagyományos rendszerbesorolások a rovarevők (Insectivora) rendjébe sorolták.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
A mezei cickány Közép- és Nyugat-Európa, illetve Közép-Ázsia lakója. Főként mezőkön, szántóföldeken, erdőszéleken, bokros területeken, az aljnövényzetben él. A Kárpát-medencében a Tiszántúlon gyakori.
[szerkesztés] Megjelenése
Bundája hátán szürkésbarna, hasán szürkésfehér. Sötétebb felső része és világos alsó része között éles az átmenet. Farkán szürkésfehér, hosszú, szálkás szőrszálak vannak. Feje megnyúlt, pofája hegyes, bajuszszőrei hosszúak, orra állandó mozgásban van. Szemei kicsik, fülei alig emelkednek ki a bundájából. Fogai fehérek.
A mezei cickány testhossza 6,4-8,7 centiméter, farokhossza 2,9-4,6 centiméter, testmagassága 1,2-1,3 centiméter. Testtömege 6-13 gramm.
[szerkesztés] Életmódja
A mezei cickány gerinctelenekkel és kisebb gerincesekkel táplálkozik. Táplálékát elsősorban földigiliszták és különféle rovarok alkotják. Növényi részeket szinte egyáltalán nem fogyaszt.
A cickányok anyagcseréje testméretükkel fordítottan arányos. Minél kisebb egy állat, testfelülete a tömegéhez képest annál nagyobb, és így hővesztesége is nagyobb, ezért állandó kalóriafelvételre van szüksége. A cickányok éjszaka és nappal is aktív állatok, hiszen naponta testsúlyuk kétszeresének megfelelő táplálékot kell felvenniük. Ha nem találnak elég táplálékot, sajátságos merev állapotba jutnak. Ez a merev állapot mesterségesen is előidézhető a takarmány megvonásával.
[szerkesztés] Szaporodása
A mezei cickány évente 2-4 alkalommal szaporodik, szaporodási időszaka áprilistól szeptemberig tart. Vemhességi ideje 28-31 nap, utódainak száma ellésenként 3-10. A kölykök nagyon aprók, lárvaszerűek, teljesen csupaszok, szemük és hallójáratuk zárt. Testtömegük 0,8-0,9 gramm. A kölykök 18-22 napig szopnak. Ivarérettségüket 8-10 hónapos korban érik el. Élettartamuk 3 év.
[szerkesztés] Érdekességek
A nőstény cickány sűrűn átköltözteti fészekalját, a pár napos kölyköket a szájában viszi át az új helyre. Körülbelül 1 hetes kortól a kölykök „karavánt” alkotva, egymás faroktövébe harapva vonulnak.
[szerkesztés] Ellenségei
Ellenségei a különféle baglyok, a vörös róka, menyétfélék és a házimacska.
[szerkesztés] Rokon fajok
- házi cickány (Crocidura russula)
- keleti cickány (Crocidura suaveolens)
- szibériai cickány (Crocidura sibirica)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Cickányalakúak
- Emlősfajok
- A Kárpát-medence emlősei
- Magyarország emlősei
- Albánia emlősei
- Örményország emlősei
- Ausztria emlősei
- Azerbajdzsán emlősei
- Fehéroroszország emlősei
- Belgium emlősei
- Bosznia-Hercegovina emlősei
- Bulgária emlősei
- Horvátország emlősei
- Csehország emlősei
- Franciaország emlősei
- Grúzia emlősei
- Németország emlősei
- Görögország emlősei
- Irán emlősei
- Irak emlősei
- Izrael emlősei
- Olaszország emlősei
- Libanon emlősei
- Liechtenstein emlősei
- Luxemburg emlősei
- Macedónia emlősei
- Moldova emlősei
- Montenegró emlősei
- Hollandia emlősei
- Lengyelország emlősei
- Románia emlősei
- Oroszország emlősei
- Szerbia emlősei
- Szlovákia emlősei
- Szlovénia emlősei
- Svájc emlősei
- Szíria emlősei
- Törökország emlősei
- Ukrajna emlősei
- Palesztina emlősei

