Max Picard

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Max Picard
Született
1888. június 5.
Schopfheim
Elhunyt
1965. október 3. (77 évesen)
Neggio
Foglalkozása orvos

Max Picard (Schopfheim, Németország, 1888. június 5.Neggio, Lugano, Svájc, 1965. október 3.) svájci orvos és kulturfilozófus.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Picard 1888-ban született Joseph Picard és Margareth Goldstrom gyerekeként[1]. Orvosi tanulmányait Freiburg im Breisgauban, Berlinben és Münchenben végezte. Először Heidelbergben gyakorló orvosként, majd Münchenben orvosként dolgozott. Heidelbergi tartózkodása alatt Ernst Troeltsch és Heinrick Rickert filozófiaelőadásait hallgatta[2]. 1918-ban, alig harminc évesen otthagyta az orvosi pályát és Tessinben telepedett le. Műveinek fő témája a kulturfilozófia és -kritika. Munkájának elismeréseként 1952-ben megkapta a Johann-Peter-Hebel-díjat és tagja volt a Pen-Clubnak is. Max Picard 77 éves korában, egy baleset következtében hunyt el [3].

Filozófiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Max Picard gondolatiságának középpontjában a tömegtársadalom és az egyén konfliktusa áll. A modern kor embere ki van szakítva a hagyományok által teremtett összhangból, a világot egyre inkább csak a médián keresztül ismeri. Ez a fajta kommunikáció pedig nem enged teret a személyes találkozásnak és megismerésnek[4]. Írásainak stílusa nem érvelő, hanem inkább aforisztikus, lényegre törő[5].

Legnépszerűbb művében, „A csend birodalmában“ amellett érvel, hogy a szüntelen információáramlás, szóörvény közepette az ember a csendben találja meg önmagát. A csend az egyetlen jelenség, aminek nincs közvetlen gyakorlati haszna, ezért ellenáll a technicizálódott társadalom haszonelvű gondolkodásának[6].

Művei magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A csend birodalma / Max Picard ; ford. Szabóné Révész Mária. - Budapest : Kairosz, 2002.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]