Mary Parker Follett

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mary Parker Follett
Mary Parker Follett (1868-1933).jpg
Született
1868. szeptember 3.
Elhunyt
1933. december 18. (65 évesen)
Egyesült Királyság
Iskolái Harvard Egyetem

Mary Parker Follett (Quincy, Massachusetts, 1868. szeptember 3.Boston, Massachusetts, 1933. december 18.) amerikai ipari – szervezeti pszichológus. Az „egyetemes cél”, az „egyetemes elv” és a „helyzet törvénye” fogalmai kidolgozása állít neki maradandó emléket a pszichológia történelmében.

Kutatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A szervezet egyetemes célját az egyéni igyekezetek szerves, együttműködő egésszé való egyesüléseként határozta meg.
  • Az egyetemes elv lényege a kétirányú kommunikáció, melyet ő „a küldő részére hangsúlyozott fordított válasz-visszacsatolás”-nak nevezett.
  • A helyzet törvénye a vezetéstudomány kontingencia elméleteinek előfutára volt (ld. Fiedler), mely hangsúlyozta, hogy (a vezetéstudományban) nem létezik olyasmi, amit „legjobb módszer”-nek lehetne tekinteni, hanem minden a helyzeten múlik. Ezzel a gondolattal a vezetési feladatok bizonytalanságának sajátosságaira és kezelési érzékenységére utalt.

Érdekellentét[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkásságának egy másik kulcsfontosságú eredményeit a konfliktusok kezelése területén végzett kutatásai hozták. Szerinte minden érdekellentét felfoldható ha:

  1. Az egyik oldal megadja magát és érdekét alárendeli a másiknak,
  2. Az egyik oldal küzdelemben legyőzi a másikat és érdekének feladására kényszeríti azt,
  3. A vitás felek megegyeznek valami kölcsönösen elfogadható középmegoldásban,
  4. A felek összefognak és a fennálló problémát közösen megoldják.

Ezeket a lehetséges megoldásokat azóta sokan nagymértékben tanulmányozták és a jelenlegi álláspont megegyezik a Follett eredeti ajánlatával (4), azaz, hogy a különböző érdekek egy nagyobb közös érdekbe integrálhatóak, amin a felek együttműködhetnek. Ez a (1 és 2) „nyer–veszít”, vagy a (3) felhígított „veszít–veszít” (amikor egyik fél érdeke sincs kielégítve) megoldásnál mindenképpen célszerűbbnek tekinthető. Ez a gondolat Follett korában csaknem forradalminak tűnt bizonyos körökben, de sajnos még napjainkban sem váltotta fel alapvető „küzdő” emberi természetünket…

Mindenesetre, Mary Parker Follet a konfliktuskezelés területén való alapozó munkássága képezi a mai modern viselkedéstudomány által a szerződésegyeztető eljárásokban is elterjedten használt ellentétfeloldási módszerek alapját.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Speaker of the House of Representatives (A hangszóró a képviselőház) (1896)
  • The New State (Az új állam) (1918)
  • Creative Experience (Kreatív tapasztalatok) (1924)
  • Dynamic Administration (Dinamikus adminisztráció)[1] (1941)

Műveit eddig (2010) magyar nyelvre nem fordították le.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Beszédeit, rövid cikkeit gyűjtötték benne össze, posztumusz kiadvány.