Mary Parker Follett

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mary Parker Follett
Mary Parker Follett (1868-1933).jpg
Született
1868. szeptember 3.
Elhunyt
1933. december 18. (65 évesen)
Egyesült Királyság
Foglalkozása szerző
Iskolái Radcliffe College
Harvard Egyetem

Mary Parker Follett (Quincy, Massachusetts, 1868. szeptember 3.Boston, Massachusetts, 1933. december 18.) amerikai ipari – szervezeti pszichológus. Az „egyetemes cél”, az „egyetemes elv” és a „helyzet törvénye” fogalmai kidolgozása állít neki maradandó emléket a pszichológia történelmében.

Kutatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A szervezet egyetemes célját az egyéni igyekezetek szerves, együttműködő egésszé való egyesüléseként határozta meg.
  • Az egyetemes elv lényege a kétirányú kommunikáció, melyet ő „a küldő részére hangsúlyozott fordított válasz-visszacsatolás”-nak nevezett.
  • A helyzet törvénye a vezetéstudomány kontingencia elméleteinek előfutára volt (ld. Fiedler), mely hangsúlyozta, hogy (a vezetéstudományban) nem létezik olyasmi, amit „legjobb módszer”-nek lehetne tekinteni, hanem minden a helyzeten múlik. Ezzel a gondolattal a vezetési feladatok bizonytalanságának sajátosságaira és kezelési érzékenységére utalt.

Érdekellentét[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkásságának egy másik kulcsfontosságú eredményeit a konfliktusok kezelése területén végzett kutatásai hozták. Szerinte minden érdekellentét felfoldható ha:

  1. Az egyik oldal megadja magát és érdekét alárendeli a másiknak,
  2. Az egyik oldal küzdelemben legyőzi a másikat és érdekének feladására kényszeríti azt,
  3. A vitás felek megegyeznek valami kölcsönösen elfogadható középmegoldásban,
  4. A felek összefognak és a fennálló problémát közösen megoldják.

Ezeket a lehetséges megoldásokat azóta sokan nagymértékben tanulmányozták és a jelenlegi álláspont megegyezik a Follett eredeti ajánlatával (4), azaz, hogy a különböző érdekek egy nagyobb közös érdekbe integrálhatóak, amin a felek együttműködhetnek. Ez a (1 és 2) „nyer–veszít”, vagy a (3) felhígított „veszít–veszít” (amikor egyik fél érdeke sincs kielégítve) megoldásnál mindenképpen célszerűbbnek tekinthető. Ez a gondolat Follett korában csaknem forradalminak tűnt bizonyos körökben, de sajnos még napjainkban sem váltotta fel alapvető „küzdő” emberi természetünket…

Mindenesetre, Mary Parker Follet a konfliktuskezelés területén való alapozó munkássága képezi a mai modern viselkedéstudomány által a szerződésegyeztető eljárásokban is elterjedten használt ellentétfeloldási módszerek alapját.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Speaker of the House of Representatives (A hangszóró a képviselőház) (1896)
  • The New State (Az új állam) (1918)
  • Creative Experience (Kreatív tapasztalatok) (1924)
  • Dynamic Administration (Dinamikus adminisztráció)[1] (1941)

Műveit eddig (2010) magyar nyelvre nem fordították le.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Beszédeit, rövid cikkeit gyűjtötték benne össze, posztumusz kiadvány.