Markovics Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Literatúró (vitalap | szerkesztései) 2021. április 24., 08:41-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Markovics Pál
Született1758. december 4.[1]
Szabadka
Elhunyt1832. november 22. (73 évesen)[1]
Pest
Foglalkozása
  • professzor
  • egyetemi oktató
SablonWikidataSegítség

Markovics Pál (Szabadka, 1758. december 4.Pest, 1832. november 22.) jogi doktor, királyi tanácsos, egyetemi tanár.

Élete

Markovics József fiaként született Szabadkán. A gimnáziumot szülővárosában a piaristáknál, bölcseleti tudományait a győri akadémiában és a budai egyetemen, a jogot pedig ismét Győrött végezte. 1782–1783-ban királyi ösztöndíjjal a budai egyetemen ismételve hallgatta a jogot; egyszersmind a beteg jogtanárt hét hónapig helyettesítette. 1783. szeptember 6-án egyetemes jori doktorrá avatták. 1784-ben a zágrábi egyetemhez a természeti jog tanárává neveztetett ki. 1795. május 28-án magyar nemességet nyert. 1808-ban a Horváth-Szlavon-Dalmátországok nemesi fölkelő-seregében a felkelés tartalmáig hadbíró lett. 1811-ben Zágrábból a pesti egyetemhez mint a természeti s nemzetközi jog tanára helyeztetett át. 1812 és 1183-ban a jogi kar dékánja, 1825-ben pedig az egyetem rektora volt. 1830. március 13-án nyugalomba vonult és királyi tanácsosi címet nyert. Zágráb-, Kőrös- és Hont megyék táblabírája volt. 1832-ben hunyt el Pesten 74 éves korában.

Művei

  • Oratio funebris dum regio scientiarum universitas Hungarica ill. dno Josepho Petrovich ... reg. scient. universitatis pro-praesidi ultima justa persolveret. Pestini in polatio majore regiae scientiarum universitatis. Die 25. Nov. 1819. Budae, 1820.
  • kéziratban: Praelectiones academicae de jure naturae. Pestini, 1811-12. 4rét két kötet,
  • kéziratban: Praelectiones academicae ex jure publ. univ. et gentium. Pestini, 1812. 4rét két kötet.

Irodalom

  • Hazai s Külf. Tudósítások 1830. I. 31. sz.
  • Status Praesens reg. liter. universitatis Ungaricae. Budae, 1830. 14. l.
  • Fejér, Historia Academiae. Budae, 1835. 135., 153. lap.
  • Pauler Tivadar, Egyetemünk rectorai és cancellárjai. Pest, 1856. 20. lap.
  • Nagy Iván, Magyarország Családai VII. 326., 327. l.
  • Petrik Bibliogr.
  • Illéssy-Pettkó, A királyi könyvek. Bpest, 1895. 136. l.

Jegyzetek

  1. a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

További információk

  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.