Mark Donszkoj

Mark Donszkoj
Donszkoj középen 1963-ban
Született	Mark Semyonovich Donskoy 1901. március 6. Odessza
Elhunyt	1981. március 21. (80 évesen) Moszkva
Állampolgársága	orosz szovjet
Foglalkozása	filmrendező, forgatókönyvíró
Iskolái	Tavrida National V.I. Vernadsky University
Kitüntetései	Sztálin-díj A Szovjetunió Állami Díja Szocialista Munka Hőse Októberi Forradalom érdemrend Munka Vörös Zászló érdemrendje emlékérem az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért A Szovjet-orosz Szövetségi Szocialista Köztársaság Művésze Honored art worker of the Russian Soviet Federative Socialist Republic Lenin-rend (1944. április 14.) a Szovjetunió népművésze (1966)
Sírhelye	Novogyevicsi temető
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Mark Donszkoj (Odessza, 1901. március 6. – Moszkva, 1981. március 21.) szovjet filmrendező, forgatókönyvíró, az OSZSZSZK népművésze (1963), Állami-díjas (1968).

Életpályája

Jogot tanult a szimferopoli egyetemen, majd az Ukrán Legfelsőbb Bíróság munkatársa volt. Orvosi tanulmányokat is folytatott, és a Zeneművészeti Főiskolára járt rendkívüli hallgatóként. Mint kiváló ökölvívót tartották nyilván a sportlapok. Dolgozott újságnál, s 1925-ben megjelent egy novelláskötete. 1926-ban került kapcsolatba a filmmel. Előbb Moszkvában segédrendező, bágóasszisztens, vágó, majd forgatókönyvíró s 1928-ban Mikhail Averbakh társrendezője lett Leningrádban. 1930-tól önálló rendező volt. Az 1950-es években hosszabb ideig a kijevi stúdió igazgatója volt, ekkor fejlődésében megtorpanás következett be. Az 1972-es cannes-i filmfesztivál zsűritagja volt.

Munkássága

Egyéni arculatú, nagy tudású filmművész volt. Az 1930-as évek végén Makszim Gorkij önéletrajzi trilogiájának a filmre vételével vált ismertté (1938–1939). Utánozhatatlan valószerűséggel idézte fel a gorkiji világot, a szemléletes leírás alapján jól ismert figurákat. Realizmusa, művészi szűkszavúsága mindig a lényeget hangsúlyozta. Ugyanakkor sikerült a szöveget, a cselekményvonalat beszédes képsorokra váltania. A képszerű látásmód stílusának, felfogásának lényege volt. Fejlődésének további állomása két háborús témájú alkotása, a Szivárvány (1944) és az Akiket nem lehet leigázni (1946). E két művében drámai ereje és szuggesztív érzelmi telítettsége uralkodott. Emlékezetes a lírai szépségekben gazdag Egy életen át (1947) című filmje, amelyet Vera Petrovna Mareckaja felejthetetlen alakítása gazdagított. Az anya (1956) hű ugyan az eredeti Gorkij-regényhez, mégis halvány illusztrációnak tűnt. Magára találásáról újabb Gorkij-filmje, a Foma Gorgyejev (1959) tanúskodott.

Filmrendezései

• Élet (Zsizny) (1927)
• Nagyvárosban (V bolsom gorode) (1928) (forgatókönyvíró is)
• Az ember értéke (Cena cseloveka) (1929)
• Idegen partok (Csuzsoj bereg) (1930)
• Tűz (Ogony) (1931)
• Dal a boldogságról (Pesznya o szcsasztyje) (1935)
• Gyermekéveim (1938)
• Emberek között (1939) (forgatókönyvíró is)
• Egyetemi éveim (Moi unyiverszityeti) (1940) (forgatókönyvíró is)
• Romantikusok (Romantyiki) (1941)
• Az acélt megedzik (Kak zakaljalasz sztal) (1942) (forgatókönyvíró is)
• Szivárvány (1944)
• Akiket nem lehet leigázni (1946) (forgatókönyvíró is)
• Egy életen át (1947)
• A mi bajnokaink (Nasi csempioni) (1953)
• Az anya (Maty) (1956) (forgatókönyvíró és filmproducer is)
• Drága áron (Dorogoj cenoj) (1957)
• Foma Gorgyejev (1959) (forgatókönyvíró is)
• Szervusztok, gyerekek! (Zdravsztvujtye, gyeti) (1962) (forgatókönyvíró is)
• Anyaszív (Szerdce matyeri) (1967) (filmproducer is)

Művei

• Letartóztatás (novella, 1925)

Díjai

• Sztálin-díj (1941, 1946, 1948)
• OSZSZSZK népművésze (1963)
• Állami díj (1968)

Források

• Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 265.-266. old.

További információk

• Filmkatalógus.hu
• Múlt-kor.hu
• Filmvilág.hu