Ugrás a tartalomhoz

Mark Donszkoj

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mark Donszkoj
Donszkoj középen 1963-ban
Donszkoj középen 1963-ban
SzületettMark Szemjonovics Donszkoj
1901. március 6.
Odessza
Elhunyt1981. március 21. (80 évesen)
Moszkva
Állampolgársága
Foglalkozásafilmrendező, forgatókönyvíró
IskoláiTavrida National V.I. Vernadsky University
Kitüntetései
Lista
  • Sztálin-díj
  • emlékérem az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért
  • a Szovjet-orosz Szövetségi Szocialista Köztársaság Művésze
  • Honored art worker of the Russian Soviet Federative Socialist Republic
  • Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójának emlékére adott jubileumi érem
  • Moszkva 800. évfordulója emlékérem
  • A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1939. február 1.)
  • Stalin Prize, 2nd degree (1941)
  • Lenin-rend (1944. április 14.)
  • State Stalin Prize, 1st degree (1946)
  • State Stalin Prize, 1st degree (1947)
  • a Szovjetunió népművésze (1966)
  • A Szovjetunió Állami Díja (1968)
  • Szocialista Munka Hőse (1971. június 1.)
  • Októberi Forradalom érdemrend (1981)
SírhelyeNovogyevicsi temető[1]

A Wikimédia Commons tartalmaz Mark Donszkoj témájú médiaállományokat.

Mark Szemjonovics Donszkoj (Odessza, 1901. március 6. – Moszkva, 1981. március 21.) szovjet filmrendező, forgatókönyvíró, az OSZSZSZK népművésze (1963), állami díjas (1968).

Jogot tanult a szimferopoli egyetemen, majd az Ukrán Legfelsőbb Bíróság munkatársa volt. Orvosi tanulmányokat is folytatott, és a Zeneművészeti Főiskolára járt rendkívüli hallgatóként. Mint kiváló ökölvívót tartották nyilván a sportlapok. Dolgozott újságnál, s 1925-ben megjelent egy novelláskötete. 1926-ban került kapcsolatba a filmmel. Előbb Moszkvában segédrendező, bágóasszisztens, vágó, majd forgatókönyvíró s 1928-ban Mikhail Averbakh társrendezője lett Leningrádban. 1930-tól önálló rendező volt. Az 1950-es években hosszabb ideig a kijevi stúdió igazgatója volt, ekkor fejlődésében megtorpanás következett be. Az 1972-es cannes-i filmfesztivál zsűritagja volt.

Egyéni arculatú, nagy tudású filmművész volt. Az 1930-as évek végén Makszim Gorkij önéletrajzi trilógiájának filmre vételével vált ismertté (1938–1939). Utánozhatatlan valószerűséggel idézte fel a gorkiji világot, a szemléletes leírás alapján jól ismert figurákat. Realizmusa, művészi szűkszavúsága mindig a lényeget hangsúlyozta. Ugyanakkor sikerült a szöveget, a cselekményvonalat beszédes képsorokra váltania. A képszerű látásmód stílusának, felfogásának lényege volt. Fejlődésének további állomása két háborús témájú alkotása, a Szivárvány (1944) és az Akiket nem lehet leigázni (1946). E két művében drámai ereje és szuggesztív érzelmi telítettsége uralkodott. Emlékezetes a lírai szépségekben gazdag Egy életen át (1947) című filmje, amelyet Vera Petrovna Mareckaja felejthetetlen alakítása gazdagított. Az anya (1956) hű ugyan az eredeti Gorkij-regényhez, mégis halvány illusztrációnak tűnt. Magára találásáról újabb Gorkij-filmje, a Foma Gorgyejev (1959) tanúskodott.

  • Letartóztatás (novella, 1925)
  • Sztálin-díj (1941, 1946, 1948)
  • OSZSZSZK népművésze (1963)
  • Állami Díj (1968)
  • Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 265-266. old.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 29.