Makemo
| Makemo (Rangi-kemo vagy Te Paritua) | |
 | |
| Makemo felül nézetből | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Franciaország |
| Tengerentúli terület |  Francia Polinézia |
| Legnagyobb település | Pouheva |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 736 fő (2007) |
| Pouheva népessége | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Csendes-óceán |
| Szigetcsoport | Raeffsky-szigetek |
| Terület | 56 km² |
| Hosszúság | 69 km |
| Szélesség | 16,5 km |
| Időzóna | UTC-10 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Makemo
Pozíció Francia Polinézia térképén
| |
 d. sz. 16° 35′ 55″, ny. h. 143° 39′ 41″Koordináták: d. sz. 16° 35′ 55″, ny. h. 143° 39′ 41″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Makemo témájú médiaállományokat. | |
Makemo (Rangi-kemo vagy Te Paritua) egy atoll a Dél-Csendes-óceánon. A terület politikailag Francia Polinéziához tartozik. Makemo a Tuamotu-szigetek egyik alcsoportjának, a Raeffsky-szigeteknek a része. A Raeffsky szigetcsoport a Tuamotu szigetcsoport központi részén található. Makemo a Reffsky-szigetek északnyugati részén található, Tahititől 564 km-re keletre. A szabálytalan, elnyújtott alakú atoll hosszúsága 69 km, szélessége 16,5 km, a területe 56 km². 845 km²-es lagúnájába az óceánból két tengerszoroson át lehet bejutni, nyugaton és az északi Arikitamiro szoros.
A sziget fő települése az Arikitamiro tengerszoros mellett lévő Pouheva, amelynek lakossága hozzávetőleg 600 fő. A lakosság főleg halászatból, gyöngyház tenyésztésből él.
Makemo szigetén van egy 25 méter magas, látogatható világítótorony, amelynek nem ismert az építési dátuma.
Története
Makemo atollt a nyugat számára John Turnbull és John Buyers angol hajósok fedezték fel, akik 1803. március 10-én szálltak partra.[1][2][3] Az atollnak a "Philips's Island" nevet adták — Sir Richard Phillips tűzoltó emlékére.[4] 1820. július 15-én Fabian Gottlieb von Bellingshausen orosz világutazó járt a szigeten.[2]
Makemo atollon született a Moeava névre hallgató polinéziai hős.[5]
A 19. században Makemo francia gyarmattá vált, amelyen ekkor közel 250 ember élt (1850 környékén).[6]
Közigazgatás
Makemo az önkormányzati település központja. Hozzá tartozik Katiu, Raroia, Takume, Taenga, Nihiru atollok és a lakatlan Haraiki, Észak-Marutea, Tuanake, Hiti, Dél-Tepoto atollok.[7] A közigazgatási terület lakossága 1422 fő (2007).
Gazdaság
A tengerszorosok melletti területeken a búvárkodás fejlődésével jelentősen fejlődött Makemo szigetén a turizmus. A kopra termesztés és a gyöngyház tenyésztés mellett a turizmus ma a leghúzóbb gazdasági ágazat az atollon. A 11 atollból álló Makemo önkormányzati település (commune) aktív adminisztrációs élete elegendő munkát biztosít a helyi lakosság számára.[8]
1976-ban adták át Makemo atoll kis repülőterét, amelyen a kifutópálya hossza 1,5 km.
-
A makemoi világítótorony -
A makemoi templom -
Makemo városháza és rendőrségi épülete -
Makemo kikötője -
Korallképződmény Makemo óceánpartján
Jegyzetek
- ↑ Egyes források szerint 1802. Turnbull és Buyers föld körüli útján készített feljegyzései szerint 1803.
- ↑ a b Les Atolls des Tuamotu Jacques Bonvallot, Institut de recherche pour le développement, 1994, ISBN|9782709911757, pp.275-282.
- ↑ Names of the Paumotu Islands, with the Old Names So Far As They Are Known J.L. Young dans The Journal of the Polynesian Society, Volume 8, No. 4, December 1899, p.264-8 (angolul)
- ↑ All the Voyages round the World: from the First by Magellan, in 1520, to That of Krusenstern in 1807 John Galt, éd. W. Lewis & Co. pour Sir R. Phillips and co., 1820, pp. 590. (angolul)
- ↑ Atoll de Makemo Archiválva 2012. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben tahitiheritage.pf (franciául)
- ↑ Notices sur les colonies françaises, Étienne Avalle, Challamel aîné kiadás, Paris, 1866, p.638.
- ↑ Tahiti Tourisme (franciául). [2007. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 24.)
- ↑ Makemo atoll Archiválva 2012. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben a tahitiheritage.pf oldalán (franciául)
