Majer Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Majer Imre
Sírja a komáromi római katolikus temetőben
Sírja a komáromi római katolikus temetőben
Született1865. március 12.
Arad
Elhunyt1936. november 24. (71 évesen)
Foglalkozásapap
Tisztsége
SablonWikidataSegítség

Majer Imre (Arad, 1865. március 12.Komárom, 1936. november 24.[2]) pápai prelátus, bélai címzetes apát, szemináriumi rektor, komáromi apát-plébános.

Élete[szerkesztés]

Majer W. József közös hadseregbeli mérnökkari őrnagy és Cziger Mária fia.

Komáromban végezte az algimnáziumot, Aradon a felsőgimnáziumot. Esztergomban teologiát végzett. 1888-ban szentelték fel. Káplán volt 1888-tól Kéménden, 1889-től Esztergom-Vizi városban, 1890-től Érsekújvárott. 1893-ban plébános lett Leányváron.[3] 1900. december 28-án XIII. Leó pápa titkos kamarássá nevezte ki.[4]

1906-tól Párkányban lett plébános,[5] 1907-től pedig az esztergom-vízivárosi zárda házi igazgatójává nevezték ki.[6] 1919-ben a Tanácsköztársaság katonái az esztergomi forradalmi törvényszék elé vitték, de sikerült magát tisztáznia.[7] 1922-től haláláig Komárom plébánosa. A komáromi temetőben nyugszik.[8]

1924-ben ő végezte az 1919-ben elhunyt Molnár János prelátus-kanonok, korábbi helyi plébános végakarata szerinti komáromi temetését.[9] A magyar papképzés ügyét is felkarolta.[10] 1924-ben misét celebrált az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt komáromi körzetének zászlószentelésén.[11] 1929-ben Tyukoss János, Haiczl Kálmán, Gregorovits Lipót, Jónás Imre és Nagy Dezső mellett, alapítótagja volt a komáromi Marianumnak.[12] A komáromi Marianum internátus és szeminárium költsége csaknem 800 ezer koronába került. 1931-ben részt vett a komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet 50 éves jubileumán.[13] 1934-ben megnyitotta a szlovenszkói Prohászka-körök komáromi kongresszusát.[14] 1935 március 10-én az ő elnöklete alatt folyt Komáromban a Katolikus Akció első alakuló közgyűlése.[15] 1935-ben megnyitotta a komáromi katolikus nagygyűlést is.[16] A szociális testvérek komáromi letelepítője.

Támogatta az érsekújvári polgári leányiskola kápolnájának fölszerelését, illetve a komáromi bencés gimnázium diákmenzáját. A leányvári római katolikus elemi népiskola építésére 500 koronát ajándékozott.[17] Az esztergomi érseki polgári leányiskola új épületére 4000 koronát adományozott,[18] amelyet 1913 szeptemberében adtak át.[19] 1907-től az Esztergommegyei Párkányi Takarékpénztár igazgatósági tagja,[20] valamint a Párkány és vidéke „Hangya" fogyasztási és értékesitő szövetkezet egyik vezetője.[21]

Igazgatósági tagja volt a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesületnek, a Jókai Egyesületnek és alapító tagja a Szent Ágoston Társulatnak.[22] 1924. július 13-án felszentelte a Szent András-templom új harangjait, melyek 90000 koronába kerültek. Az egyik harang 20000 koronás költségét saját maga állta. Új harangok készültek a Szent Rozália-templom és a Szent Anna-kápolna részére is.[23]

Elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • 1892 Szünidei kézikönyv növendék papok számára. Elmélkedések. Esztergom. (fordította Bacuez L.-től)
  • 1897 Katholikus lelki kalauz, vagyis utmutatás keresztény életmódra. A régi és legújabb kiadás nyomán áldolgozva. Esztergom.
  • 1902 Páli Szent Vincze — egy-egy gondolata az év minden napjára. Esztergom. (Gondolatok páli Vinczétől az évnek minden napjára)
  • Kosztka szent Szaniszló életrajza
  • Le divin Consolateur
  • La conformité à la volonté de Dieu. Par Saint Vincent de Paul.

Források[szerkesztés]

  1. Petőfi Irodalmi Múzeum
  2. Nemzeti Ujság 18/273, 10.
  3. Komlóssy Ferenc 1896: Az Esztergom főegyházmegyei római katholikus iskolák története. Esztergom, 22; Hivatalos Közlöny 1897/8.
  4. 1901 Religio LX/3, 24.
  5. 1906 Havi Közlöny 29/5, 566.
  6. 1907 Havi Közlöny 30/5, 587.
  7. Fazekas Csaba 1998: Az Esztergomi Főegyházmegye az 1919-es Tanácsköztársaság idején. Magyar egyháztörténeti vázlatok 10/3-4, 164. (1997)
  8. emlekhelyek.csemadok.sk; Mácza Mihály 1992: A komáromi temetőkről. Limes - Tudományos szemle 5/4, 14.
  9. 1924 Budapesti Hírlap 44/49, 5.
  10. 1924 Nemzeti Ujság 6/143, 6; Sztyahula László 2012: A csehszlovákiai magyar katolikus egyház története 1918-1950. Doktori disszertáció. 68
  11. 1924 Magyar ünnep a megszállott Komáromban. Magyarság 5/182, 4.
  12. Sztyahula 2012, 72.
  13. 1931 Dunántúli Protestáns Lap 42/49, 229-230; Budapesti Hírlap 51/280, 9.
  14. 1934 Nemzeti Ujság 16/180, 8.
  15. Sztyahula 2012, 181.
  16. Sztyahula 2012, 107.
  17. 1902 Néptanítók Lapja 35/21, 13; 1902 Hivatalos Közlöny 10/12, 251.
  18. 1913 Budapesti Közlöny 47/145, 3.
  19. 1913 Budapesti Hírlap 33/218, 19.
  20. 1907 Központi Értesítő 32/36, 820; Mihók-féle Magyar Compass; Kormos Alfréd 1909 (szerk.): Pénzügyi Compass, 1908-1909. Budapest, 731.
  21. 1918 Központi Értesítő 43/16, 392.
  22. Prágai Magyar Hírlap 15/271, 5. (1936. november 26.)
  23. PMH 10/126, 4 Majer Imre dr. apátplébános tízéves komáromi működése (1931. június 4.)
  24. 1916 Budapesti Közlöny 50/131, 1.

További információk[szerkesztés]

  • Beke Margit 2008: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Budapest, 451.