Magyar tarsza
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 100 000 Ft |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Isophya costata Wattenwyl, 1878 |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Magyar tarsza témájú rendszertani információt. |
A magyar tarsza (Isophya costata) egy csak Magyarországon előforduló, endemikus reliktum faj, egy fokozottan védett, lassú mozgású szöcskeféle. Mintegy 10 000 éve él a Kárpát-medencében, mint a hajdani sztyeppi életközösség hírmondója.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A magyar tarsza kizárólag a Magyarországon, a Mecsek és a Budai-hegység háborítatlan részein, illetve az Alföld löszgyepein él.
Megjelenése [szerkesztés]
A faj hossza 20-30 milliméteres, színe zöld, teste erőteljesen szelvényezett, oldalirányban lapított. Csápjai hosszabbak a teljes testhossz felénél. Szárnyai csökevényesek, ezért röpképtelen: leginkább izmos ugrólábaival közlekedik. Ezek hangadásra is alkalmasak: a tarsza nászidőszakban ciripel. A nősténynek feltűnő, felfelé ívelő tojócsöve van.
Életmódja [szerkesztés]
Színe tökéletes álcázást biztosít számára kedvelt élőhelyén, a többszintes, magasra növő gyepszőnyegben. Táplálékát is innen szerzi: kétszikű, lágyszárú növények zöld részeit fogyasztja, így a zsályafélékét, szamócáét vagy pimpókét.
Védettsége [szerkesztés]
Mivel a populációk elszigeteltek, és élőhelyük is egyre fogy, veszély fenyegeti, így a fajt törvény védi. Pénzben kifejezett eszmei értéke 100 000 forint.
