Magdeburgi Szent Adalbert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Reas (vitalap | szerkesztései) 2020. április 29., 19:47-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (kékít)
Magdeburgi Szent Adalbert
Magdeburgi Szent Adalbert
Magdeburgi Szent Adalbert
püspök, a szlávok apostola
Születése
910 körül
Elzász vagy Lotaringia, a mai Franciaország területén
Halála
981. június 20.
Zscherben, Merseburg, a mai Németország területén
Tisztelete
EgyházaRómai katolikus egyház
TisztelikRómai katolikus egyház
Ortodox kereszténység
SírhelyMagdeburg
KegyhelyMagdeburgi székesegyhááz
Ünnepnapjajúnius 20.
[https://www.catholic-hierarchy.org/bishop/badalbe.html adalbe.html Magdeburgi Szent Adalbert a Catholic Hierarchy-n]
A Wikimédia Commons tartalmaz Magdeburgi Szent Adalbert témájú médiaállományokat.

Magdeburgi Szent Adalbert (Elzász vagy Lotaringia, 910 körül – Zscherben, 981. június 20.) szentté avatott német származású püspök, a Magdeburgi főegyházmegye első érseke, a szlávok apostola.

Élete

Fiatalkoráról nem maradtak fenn információk. Az első írásos feljegyzés szerint 950 körül érseki okiratkészítő lett Kölnben. 953-tól 958-ig I. Ottó német-római császár kancelláriáján jegyző volt, majd 959-től 961-ig szerzetes a trieri Szent Maximin kolostorban, ahol először hallott a kelet-európai népek megtérítéséről. I. Szvjatoszláv kijevi fejedelem anyja, Szent Olga kijevi fejedelemasszony már keresztény volt, s úgy gondolta, hogy megpróbálja fiát, s ezáltal az országát is a kereszténységre téríteni, s ehhez I. Ottó német-római uralkodótól püspököt és papokat kért. Adalbert 961-ben néhány társával együtt útra kelt Kijev felé, de alig érték el a határt, amikor pogányok a csoportot megtámadták, s a támadást egyedül Adalbert élte túl.

Ezután rövid ideig II. Ottó német-római császár kancelláriáján dolgozott, majd a császár kinevezte a Lauter melletti Weißenburg kolostorának apátjává, ahol elkészül a Prümi Regino krónikájának neki tulajdonítható folytatásával. 968 októberében a ravennai zsinaton megalapítják a Magdeburgi főegyházmegyét, melynek első érsekévé Adalbertet nevezik ki, s őt XII. János pápa szenteli püspökké. Ezután azonnal érseki székhelyére utazott, majd az egyháztartománya három szuffragán püspökségének, Merseburgnak, Meißennek és Zeitznek püspökeit 968. karácsonyán maga szenteli fel, valamint a papi utánpótlás biztosítására iskolát alapít.

Adalbert egy lelkipásztori útján a Merseburgi püspökség területén halt meg 981. június 20-án. Testét Magdeburgba szállították, és a dómban temették el. Tisztelete hamar elterjedt az egyházon belül, s rövidesen szentként kezdték el tisztelni.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Adalbert of Magdeburg című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Testvéreink a szentek. Válogatás Peter Manns: Retormer der Kirche c. gyűjteményéből. Szerk. Marosi László szerkesztésében: Eisenstadt, 1977.
  • Ijjas Antal: Szentek élete. 1--2. köt. Bp., 1968.
  • Balanyi György, Schütz Antal, Sebes Ferenc, Szamek József és Tomek Vince piarista atyák: Szentek élete az év minden napjára.1--4. kötet. Szerk. Schütz Antal. Bp., 1932.