Magdeburgi Szent Adalbert
| Magdeburgi Szent Adalbert | |
 | |
| püspök, a szlávok apostola | |
| Születése | |
| 910 körül Elzász vagy Lotaringia, a mai Franciaország területén | |
| Halála | |
| 981. június 20. Zscherben, Merseburg, a mai Németország területén | |
| Tisztelete | |
| Egyháza | Római katolikus egyház |
| Tisztelik | Római katolikus egyház Ortodox kereszténység |
| Sírhely | Magdeburg |
| Kegyhely | Magdeburgi székesegyhááz |
| Ünnepnapja | június 20. |
| [https://www.catholic-hierarchy.org/bishop/badalbe.html adalbe.html Magdeburgi Szent Adalbert a Catholic Hierarchy-n] | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magdeburgi Szent Adalbert témájú médiaállományokat. | |
Magdeburgi Szent Adalbert (Elzász vagy Lotaringia, 910 körül – Zscherben, 981. június 20.) szentté avatott német származású püspök, a Magdeburgi főegyházmegye első érseke, a szlávok apostola.
Élete[szerkesztés]
Fiatalkoráról nem maradtak fenn információk. Az első írásos feljegyzés szerint 950 körül érseki okiratkészítő lett a Kölni Választófejedelemségben. 953-tól 958-ig I. Ottó német-római császár kancelláriáján jegyző volt, majd 959-től 961-ig szerzetes a trieri Szent Maximin kolostorban, ahol először hallott a kelet-európai népek megtérítéséről. I. Szvjatoszláv kijevi fejedelem anyja, Szent Olga kijevi fejedelemasszony már keresztény volt, s úgy gondolta, hogy megpróbálja fiát, s ezáltal az országát is a kereszténységre téríteni, s ehhez I. Ottó német-római uralkodótól püspököt és papokat kért. Adalbert 961-ben néhány társával együtt útra kelt Kijev felé, de alig érték el a határt, amikor pogányok a csoportot megtámadták, s a támadást egyedül Adalbert élte túl.
Ezután rövid ideig II. Ottó német-római császár kancelláriáján dolgozott, majd a császár kinevezte a Lauter melletti Weißenburg kolostorának apátjává, ahol elkészül a Prümi Regino krónikájának neki tulajdonítható folytatásával. 968 októberében a ravennai zsinaton megalapítják a Magdeburgi főegyházmegyét, melynek első érsekévé Adalbertet nevezik ki, s őt XII. János pápa szenteli püspökké. Ezután azonnal érseki székhelyére utazott, majd az egyháztartománya három szuffragán püspökségének, Merseburgnak, Meißennek és Zeitznek püspökeit 968. karácsonyán maga szenteli fel, valamint a papi utánpótlás biztosítására iskolát alapít.
Adalbert egy lelkipásztori útján a Merseburgi püspökség területén halt meg 981. június 20-án. Testét Magdeburgba szállították, és a dómban temették el. Tisztelete hamar elterjedt az egyházon belül, s rövidesen szentként kezdték el tisztelni.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Adalbert of Magdeburg című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Testvéreink, a szentek: Válogatás Peter Manns Reformer der Kirche c. gyűjteményéből. Szerk. Marosi László. Kismarton: Prugg. 1977.
- Ijjas Antal: Szentek élete. 1–2. kötet. Budapest: Ecclesia. 1968.
- Balanyi György, Schütz Antal, Sebes Ferenc, Szamek József és Tomek Vince piarista atyák: Szentek élete az év minden napjára. 1–4. kötet. Szerk. Schütz Antal. Budapest: Szent István Társulat. 1932. (I. köt. 1932. II. köt. 1933, III. köt. 1933, IV. köt. 1933); új kiadás egy kötetbe szerkesztve: Pantheon, Budapest, 1995, (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 225 639 7, helyes ISBN 963-225-039-7
