Lóbab
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Termesztett példány levelekkel és virágokkal
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Vicia faba L. | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lóbab témájú médiaállományokat és Lóbab témájú kategóriát. |
A lóbab (Vicia faba) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
A lóbab eredeti előfordulási területe manapság már nem ismert. A kutatók szerint vagy Észak-Afrika, vagy talán Ázsia nyugati és déli részei - talán Irán és Afganisztán - lehetnek az őshazái. Ma már világszerte termesztik.[1][2]
Megjelenése
A növény szára felálló és 50-180 centiméter magas. A vége tompa, nem hegyes; a keresztmetszete négyszögletes. A levele 10-25 centiméter hosszú és szárnyas, a 2-7 levélke szürkészöld színű. Más bükkönyöktől eltérően a lóbabnak nincsenek indái, mellyel rákússzon a szomszédos növényekre vagy tárgyakra. A virága 1-2,5 centiméter hosszú és 5 fehér szirom alkotja. A szárnyszirmokon fekete pont is látható.[3] Vörös virágú változata is létezik; ezt nemrég sikerült megmenteni a kihalástól.[4] A virágai erős és édeskés illatot bocsátanak ki, ami sokféle megporzót, főképp a méhféléket vonzanak magukhoz.[5] A hüvelytermése széles és bőrszerű tapintású, fiatalon zöld, de idősödve feketés-barnává válik. Az eredeti változat termése 5-10 centiméter és 1 centiméter átmérőjű, azonban az újabb termesztett változatok hüvelyei 15-25 centiméter hosszúak és 2-3 centiméter szélesek is lehetnek. Mindegyik hüvelyben 3-8 mag található. A mag, ez esetben bab a kerektől az oválisig változik, a vadonban 5-10 milliméter átmérőjű, a termőföldeken pedig 20-25 milliméter hosszú, 15 milliméter széles és 5-10 milliméter vastag. A lóbab diploid kromoszómaszáma 2n=12 (hat homológ pár). Ezek közül a centromer elhelyezkedése alapján öt pár akrocentrikus, egy pedig metacentrikus.
Életmódja
A vadon termő változata igen szívós, jól tűri a sós és az agyagos talajokat is, bár a vályogtalajt kedveli. Földcsuszamlások ellen, hegy- és domboldalakra ültethető. Mint hüvelyesnövény, megköti a nitrogént a talajban. Legfőbb kártevői a fekete levéltetű (Aphis fabae), az Orobanche crenata nevű vajvirágféle, valamint az Uromyces viciae-fabae var. viciae-fabae és a Botrytis fabae gombák.
Képek
-
A növény -
A virágai, -
hüvelytermései -
és babjai -
Rajz a növény különböző részeiről
Jegyzetek
- ↑ Helstosky, Carol. Food Culture in the Mediterranean. Greenwood Publishing Group, 7. o. (2009). ISBN 0313346267
- ↑ Itoh, Makiko, "Springtime beans aim for the sky", The Japan Times
- ↑ Core Historical Literature of Agriculture. Chla.library.cornell.edu. (Hozzáférés: 2013. április 30.)
- ↑ Daughter of the Soil. Daughter of the Soil. (Hozzáférés: 2013. április 30.)
- ↑ NSW Agriculture 2002 - Honeybees in faba bean pollination
Források
- Vicia faba at Purdue University
- Alternative Field Crops Manual at Purdue University
- Linnaeus, C. von 1753. Species Plantarum, Tomus II: 737.
- Vicia faba at the Euro+Med PlantBase
- USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Vicia faba in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service.
- Cubero, J. I. & Suso, M. J. (1981). Primitive and modern forms of Vicia faba. Kulturpflanze 29: 137–145.
- Perrino, P. et al. (1991). Chemotaxonomic relationship among species of Vicia section Faba. Feddes Repert. 102: 319–334.
- Duc, G. et al. (2010). Diversity maintenance and use of Vicia faba L. genetic resources. Field Crops Res. 115: 270–278.
- Vicia faba L. Plants of the World Online
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Vicia faba című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
