Leszczyńska Anna lengyel királyi hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anna Leszczyńska hercegnő

Leszczyńska Anna (Anna Leszczyńska) (Trzebnica, 1699. május 25.Gräfinthal kolostor, Mandelbachtal, Saar-vidék, 1717. június 20.), a Wieniawa nemzetségből származó lengyel királyi hercegnő, I. (Leszczyński) Szaniszló lengyel király idősebbik leánya.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Herb Wieniawa.jpg

Anna Leszczyńska lengyel királyi hercegnő az alsó-sziléziai Trzebnica városában született, 1699. május 25-én. Édesapja a Wieniawa nemzetségből származó Leszczyński Szaniszló (Stanisław Leszczyński) lengyel herceg (1677–1766) volt, Poznań vajdája, Rafał (Rafael) Leszczyński hercegnek (szlachta), német-római birodalmi grófnak (1650–1703) és Anna Jabłonowska lengyel hercegnőnek (1660–1727) egyetlen fia.

Édesanyja a Łodzia nemzetségből származó Katarzyna Opalińska grófnő (kasztelana) (1680–1747), Jan Karol Opaliński poznańi grófnak (kasztelan) és Zofia Anna Czarnkowska grófnőnek leánya. Házasságukból két leánytestvér született:

Születésekor hazája a szász Wettin-ház uralma alatt állt. Születésének évében édesapját, Stanisław Leszczyński herceget Poznań vajdájává nevezték ki. Az 1700–1721 között dúló nagy északi háború első éveiben XII. Károly svéd király jelentős győzelmeket aratott az oroszok felett, és 1704-ben Anna hercegnő apját, Leszczyński Szaniszló vajdát segítette Lengyelország trónjára, I. Szaniszló király néven. Leányai királyi hercegnői rangra emelkedtek. 1706-ban Károly a legyőzött II. (Erős) Ágost királyt hivatalosan is lemondatta a lengyel trónról.

1709-ben azonban XII. Károly poltavai veresége után Erős Ágost orosz segítséggel visszatért trónjára. Leszczyński Szaniszló családjával együtt Stettinen és Kristianstadon keresztül Stockholmba menekült. 1714-ben Károly király átmeneti megoldásként Leszczyński Szaniszlónak adta a saar-vidéki Pfalz–Zweibrücken (francia neve: Palatinat–Deux-Ponts) hercegséget, saját hűbéri birtokát, ahol a család rangjához méltó udvart vihetett. A két leánytestvér is itt nevelkedett.[forrás?] A 18 éves Anna hercegnő azonban 1717-ben a gräfinthali bencés kolostorban meghalt, tüdőgyulladás következtében. A perjelség újonnan épült, éppen csak befejezett templomában temették el.[1]

Felmenői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leszczyńska Anna
lengyel királyi hercegnő
Édesapja:
I. Szaniszló lengyel király
(Stanisław Leszczyński)
Apai nagyapja:
Rafał (Rafael) Leszczyński herceg
Apai dédapja:
Bogusław Leszczyński alkancellár
Apai dédanyja:
Anna Denhoffówna grófnő
Apai nagyanyja:
Anna Jabłonowska hercegnő
Apai dédapja:
Stanisław Jan Jabłonowski hetman
Apai dédanyja:
Marianna Kazanowska grófnő
Édesanyja:
Katarzyna Opalińska grófnő
Anyai nagyapja:
Jan Karol Opaliński poznańi gróf
Anyai dédapja:
Krzysztof Opaliński herceg (szlachta)
Anyai dédanyja:
Teresa Konstancya Czarnkowska hercegnő
Anyai nagyanyja:
Zofia Anna Czarnkowska hercegnő
Anyai dédapja:
Adam Uriel Czarnkowski herceg (szlachta)
Anyai dédanyja:
Theresa Zaleska grófnő

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jacques Levron: Marie Leszckynska, «Madame Louis XV», éd. Perrin, Párizs, 2006.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Anna Leszczyńska című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben az Anne Leszczynska című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.