Lengyel EU-elnökség (2011)
| Lengyel EU-elnökség (2011) | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Időszak | 2011. július 1. – december 31. | ||
| Felelős | Radosław Sikorski, Mikołaj Dowgielewicz | ||
| Kronológia | |||
| Hivatalos weboldal | |||
2011 második felében Lengyelország első alkalommal, a kelet-közép-európai országok közül negyedikként látta el az Európai Unió (EU) egyik csúcsszervének, az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait. A fél évig tartó lengyel EU-elnökség lebonyolítása nagyrészt Donald Tusk kormányának feladata volt, amit a 2011 októberi parlamenti választások komplikáltak;[1] végül Tusk lett a lengyel rendszerváltás óta az első miniszterelnök, akinek sikerült az újrázás, így ő vihette végig a teljes elnökséget.
Lengyelország Dániával és Ciprussal egy elnöki trió első tagjaként elnökölt az Európai Unió Tanácsában. Ezt a szervezetet az Európai Tanácstól, az Unió fő politikai szervezetétől a lisszaboni szerződés különböztette meg.[2] A kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöki teendőit azonban nem a lengyel miniszterelnök, hanem az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy látta el, ahogy az a 2010-es spanyol elnökség óta megszokott. Az elnökséggel kapcsolatos feladatok összehangolásáért Mikołaj Dowgielewicz felelt, akit 2008. július 15-én neveztek ki a lengyel elnökség előkészítéséért felelős kormánybiztossá, majd 2010. január 1-jétől az európai ügyekért felelős államtitkárrá. Fontos szerepe volt még a kinevezése előtt a budapesti CEU-n tanító pénzügyminiszternek, Jacek Rostowskinak.[3]
A „rövid” (a nyári üdülőszezont és a karácsonyi ünnepeket magába foglaló) lengyel elnökséggel kapcsolatban alapvetően pozitívak voltak a külföldi várakozások,[3] a lengyel politikai elit pragmatizmusa és együttműködési készsége[4] és a jól felkészült apparátus[5] miatt.
Az elnökség témái
A főbb témák közé tartozott az EU és a gazdasági növekedés kapcsolatának kérdése, a bővítés fontossága és a szomszédsági politika, az EU 2014-2020 közötti költségvetésének tárgyalásai és Lengyelország ezzel kapcsolatos céljai, valamint az energiapolitika és az energiabiztonság témája, amely részét képezte a lengyel elnökség „Biztonságos Európa” szlogenjének.
A „nyitottság hasznát élvező Európa” keretében az eredetileg a magyar EU-elnökség idejére tervezett (emiatt Magyarországgal társelnökként[3]) szeptemberi Keleti Partnerség-csúcstalálkozó, tárgyalások megkezdése, szabadkereskedelmi zónák kialakítása Ukrajnával és Moldovával, valamint Fehéroroszország nyugati kötődéseinek erősítése. A soros elnökség alatt célul tűzték ki az EU-Oroszország modernizációs partnerség szerződésének megújítását is. A magyar elnökségről hátramaradt feladat volt a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása, emellett a lengyelek elkötelezettségüket fejezték ki Törökország, Izland és a nyugat-balkáni országok Európai Unióhoz közeledésének irányában is.[6]
Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió reformja
A lengyel elnökségnek szembe kellett néznie az Európai Gazdasági és Monetáris Uniónak a 2010-es euróválság miatt szükségessé vált reformjával. Miután az EU állam- és kormányfői 2011. március 24–25-én már döntöttek az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmushoz is hozzányúló reformcsomagról,[7][8] a lengyelek kezdeményezték a nemzeti ratifikációs folyamat elindítását.[forrás?]
A 2014-2020-as uniós költségvetési keret
Energiapolitika
Bevándorlási politika és a schengeni megállapodás
Bővítési és szomszédsági politika
Biztonsági és védelmi politika
Az európai parlamenti választások reformja
Az elnökség krónikája
Magyarország 2011. július 1-jén adta át a soros elnökséget Lengyelországnak. Varsóban Orbán Viktor magyar kormányfő átnyújtotta lengyel partnerének, Donald Tusknak az EU zászlaját és az elnökséget szimbolizáló stafétabotot, egy kis hordó tokaji bort ajándékozott Tusknak, amit a lengyel kormányfő egy karddal viszonzott. Tusk elmondta, hogy a lengyel elnökség alatti munkaebédeken „elsősorban magyar borokat fognak felszolgálni”.[9]
Logó
A korábbi elnökségi trióval (Spanyolország, Belgium, Magyarország) ellentétben a Lengyelország, Dánia és Ciprus alkotta triónak nem terveztek közös logót.
A lengyel elnökségi logót hat színes, fölfelé mutató nyíl, a lengyel zászló és a PL2011.eu felirat alkotta; a lengyel rendszerváltás előtt a vezetéssel szemben álló legnagyobb tömegmozgalmi csoport, a Szolidaritás mozgalom logója inspirálta.
Jegyzetek
- ↑ EU-Observer, 2011. június 9.: A short guide to the Polish presidency Archiválva 2011. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul).
- ↑ EurActiv Dosszéi: A soros elnökség intézménye. [2011. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
- ↑ a b c HVG: Lengyelország EU-elnöki tervei – Varsói lokomotív
- ↑ HVG: Halló, Lengyelország! Mit tudnak maguk, amit mi nem?
- ↑ EurActiv.hu: Lengyel elnökség: egy „sztahanovista” kerül az EU élére?. [2011. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
- ↑ EurActiv.hu: Növekedés, agrárpolitika és keleti partnerség - megvan a lengyel elnökségi program. [2011. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
- ↑ Gesamtpaket zur Reform der Währungsunion vom Europäischen Rat verabschiedet[halott link]
- ↑ Az EU-csúcs előtt tájékoztatta az EP-t az elnökség. [2011. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
- ↑ EUvonal: Magyarország átadta az elnökséget Lengyelországnak. [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
További információk
- A lengyel EU-elnökség honlapja (2011. július 1-jétől él)
- A lengyel külügyminisztérium honlapja az elnökségi felkészülésről
- Az elnökség oldala a Facebookon
- Az elnökségi logóról[halott link]
- EurActiv.hu: Lengyel elnökség: egy „sztahanovista” kerül az EU élére?
- Promoting the Polish culture abroad
| Elődje: Magyar elnökség |
Az Európai Unió soros elnöke 2011 második fele |
Utódja: Dán elnökség |