Lechner János Ödön

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Porrima (vitalap | szerkesztései) 2020. április 3., 15:42-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Élete: 1 link korr.)

Lechner János Ödön[1] (Budapest, 1874. január 2. – Budapest, 1910. október 28.[2]) festőművész. Id. Lechner Ödön építőművész fia. Lechner Gyula festőművésznek – apja bátyjának – unokaöccse.

Élete

Régi délnémet eredetű pesti patrícius családban született. Apja, Lechner Ödön (1845-1914), építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője, anyja, Primayer Irma (1847-1874) volt. Budapesten végezte el iskoláit, a belvárosi reáliskolát, ahonnét a bonni gazdasági akadémiára ment. Gyerekkorában egy Komlósy nevű festő tanította. Ebből az időből egy naiv, de friss és talentumra valló erdőtanulmányt láttunk Lechner Ödönnél. Az a határozott szándéka, hogy tisztán művészi munkára adja magát, a szokottnál kissé későbben jelentkezett, harmincegy éves korában. Viszont annál hevesebben s érett piktori intelligenciával. Közben gazdászként is dolgozott. Előbb Kisbéren, majd Metternich herceg uradalmán töltött gyakorlati éveket. Innét került a földművelésügyi minisztériumba fogalmazónak s rövid időre (1898 és 1901 között "fizetéstelen gyakornokként")[3] a Mezőgazdasági Múzeumba. Piktori vágyai és stúdiumai azonban elvitték ismét. A tanítója Fényes Adolf, mellette festett plein airt. Művészi fejlődésére erős hatással volt az az út, amelyet a japán-orosz háború előtt tett Egyiptomon át egész Japánig, majd apjával, Lechner Ödönnel együtt tett afrikai utazást, aztán Párizs, majd Róma következett, ahonnét Fényes Adolffal jött haza, telve az olasz impressziók friss és ösztönző erejével. A Műcsarnok és Nemzeti Szalon kiállításain állított ki. 1910. október 28-án halt meg Budapesten, a Schwartzer-féle szanatóriumban. Harminchétéves még nem volt, betegsége alig néhány hét alatt rombolta tönkre.

Jegyzetek

  1. ↑ Egyes források csak Lechner Ödönként említik.
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest I-II. ker. polgári halotti akv. 2172/1910. folyószáma alatt.
  3. ↑ Magyarország tiszti cím- és névtára 1899–1902.

Források

  • Hazai krónika Művészet (szerk.: Lyka Károly) Kilencedik évfolyam, 1910, Kilencedik szám, p. 392-396.

További információk

  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny.
  • Németek Budapesten. Szerk. Hambuch Vendel. Írta Soós István [és mások]. Bp., Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzat, 1998.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
  • Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lechner_János_Ödön&oldid=22436959”