Lechner János Ödön

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lechner János Ödön
Született Lechner Ödön János
1874. január 7.[1]
Budapest
Elhunyt 1910. október 28. (36 évesen)
Állampolgársága magyar
SzüleiLechner Ödön
Foglalkozása festőművész
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (J. 410)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lechner János Ödön témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lechner János Ödön[2] (Budapest, 1874. január 7. – Budapest, 1910. október 28.[3]) festőművész. Id. Lechner Ödön építőművész fia. Lechner Gyula festőművésznek – apja bátyjának – unokaöccse.

Élete[szerkesztés]

Régi délnémet eredetű pesti patrícius családban született. Apja, Lechner Ödön (1845–1914), építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője, anyja, Primayer Mária Jozefa (1847–1874) volt. Néhány hetes volt, amikor édesanyja tüdővész következtében életét vesztette. Középiskolai tanulmányait a Fővárosi IV. kerületi (belvárosi) Főreáltanodában végezte (1883–1891). Az érettségit követően a Bonni Gazdasági Akadémiára ment.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben 2022-ben (J. 410.)

Gyermekkorában egy Komlósy nevű festő tanította. Ebből az időből egy naiv, de friss és talentumra valló erdőtanulmányt láttunk Lechner Ödönnél. Az a határozott szándéka, hogy tisztán művészi munkára adja magát, a szokottnál kissé későbben jelentkezett, harmincegy éves korában. Viszont annál hevesebben s érett piktori intelligenciával. Közben gazdászként is dolgozott. Előbb Kisbéren, majd Metternich herceg uradalmán töltött gyakorlati éveket. Innen a Földművelésügyi Minisztériumba került fogalmazónak s rövid időre (1898 és 1901 között „fizetéstelen gyakornokként”)[4] a Mezőgazdasági Múzeumba. Piktori vágyai és stúdiumai azonban elvitték ismét. A tanítója Fényes Adolf, mellette festett plein airt. Művészi fejlődésére erős hatással volt az az út, amelyet a japán-orosz háború előtt tett Egyiptomon át egész Japánig, majd apjával, Lechner Ödönnel együtt tett afrikai utazást, aztán Párizs, majd Róma következett, ahonnan Fényes Adolffal jött haza, telve az olasz impressziók friss és ösztönző erejével. A Műcsarnok és Nemzeti Szalon kiállításain állított ki. 1910. október 28-án halt meg Budapesten, a Schwartzer-féle szanatóriumban. Harminchét éves még nem volt, betegsége alig néhány hét alatt rombolta tönkre.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Birth record (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. június 15.)
  2. Egyes források csak Lechner Ödönként, vagy ifjabb Lechner Ödönként említik.
  3. Halálesete bejegyezve a Budapest I-II. ker. polgári halotti akv. 2172/1910. folyószáma alatt.
  4. Magyarország tiszti cím- és névtára 1899–1902.

Források[szerkesztés]

  • Hazai krónika Művészet (szerk.: Lyka Károly) Kilencedik évfolyam, 1910, Kilencedik szám, p. 392-396.

További információk[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. javított, bővített kiadás. Budapest, 1935. Győző ny.
  • Németek Budapesten. Szerk. Hambuch Vendel. Írta Soós István [és mások]. Bp., Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzat, 1998.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
  • Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.