Lakatos Ottó

Lakatos Ottó
Született	1802. október 4. Székesfehérvár
Elhunyt	1881. augusztus 16. (78 évesen) Arad
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	áldozópap, házfőnök, pedagógus, kormánytanácsos
Iskolái	Ciszterci Szent István Gimnázium
Sablon • Wikidata • Segítség

Lakatos Ottó (Székesfehérvár, 1802. október 4. – Arad, 1881. augusztus 16.) minorita rendi áldozópap, házfőnök, gimnáziumi tanár és kormánytanácsos.

Élete

Szülővárosában a ciszterciek újonnan nyílt gimnáziumába járt, majd Pestre ment továbbtanulni. Tanulmányait azonban félbehagyta, és Pribék Vilmosné Hoyos Josepha grófnőhöz ment nevelőnek 1824-26-ig. Ekkor a budweisi vasútnál kapott állást Prágában. Később ismét Pestre költözött és mint világi egy évig járt az egyetemre teológiát hallgatni. Korizmics Antal későbbi püspök tanácsára Miskolcon belépett a minorita rendbe és 1829. március 17-én beesküdött. Ferenc keresztneve helyett Ottó szerzetes névvel a csütörtökhelyi (Szepes megye) kolostorban töltötte újoncévét, melynek leteltével Miskolcra küldték tanárnak; egy év múlva Nagybányára helyezték át az V. gimnáziumi osztály tanítására.

A következő évben Egerbe küldték teológiai tanulmányai befejezésére. 1831. augusztus 14-én miséspappá szentelték föl. Két évig Pancsován volt káplán; 1834-ben Szabó Román rendfőnök titkárnak vette maga mellé, ezt a hivatalt hat évig viselte. Ezután ismét nevelőként dolgozott, a Drevenyák családnál. 1845-ben Aradra nevezték ki tanárnak, és 1847-ben igazgató lett. Aradon múzeumot alapított, melynek saját maga szárította virággyűjteményével vetette meg alapját, később majd állatgyűjteménnyel és könyvtárral növelte.

1849-ben, az ostrom alatt rajziskolát szervezett. 1851-ben letette a rajztanári vizsgálatot. 1854. szeptember 21-én a dollárügy miatt elfogták és Pesten az Újépületben, majd Bécsben és Theresienstadban raboskodott. 1857. január 16-án szabadult ki fogságából és Pestre ment, a tanári pályától pedig eltiltották. Nevelő lett az Almay családnál. Rövid idő múlva Miskolcon tanárnak nevezték ki. Két évi tanári munka után Világosra költözött, ahol Bohus Zsigmond kamarás fiának, Jánosnak lett a nevelője nyolc évig. Ezután ismét Aradra helyezték át tanárnak.

1868-ban kolozsvári házfőnök lett. 1871-ben visszahelyezték Aradra, szintén házfőnöknek, 1873-ban pedig rendi tanácsosnak választották. Előkelő modora, mély tudománya és élettapasztalatai nagy tekintélyt biztosítottak neki. Arad városa 1881. július 13-án díszpolgárrá választotta meg.

Cikkei a Religioban (1848. Czáfolat a moldvai magyar missió eltorzított közlésére) és az aradi Alföldben jelentek meg.

Munkái

• Az aradi gymnasium keletkezete, s ugyan ebben az 1850-51. tanévben előadott tantárgyak rövid vázlata. Arad, 1851
• A mit az erdő regél. Pulicz Gusztáv után. Leány-növeldék használatára. Uo. 1867
• Arad története. Függelék: Három év egy compromittált életéből. Ugyanott, 1881. Hrom kötet. Tervrajzzal, négy térképpel és három rajzzal (ism. Századok 1881. 543., 1882. 162. 1.)

Kéziratban maradt

Uti naplóm Erdélyben 1835. (történeti helyrajzok), Csókavári viszhang 1836 (verses elbeszélések a magyar előidőkből), ezt a két munkáját elfogatásakor a zsandárok elkobozták; Gyónásom Frankónak (önéletrajzi, 1864)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar katolikus lexikon