Laetoli lábnyom
| laetoli lábnyom | |
 |
|
| A lábnyomokat hagyó pár rekonstrukciója | |
| Adatok | |
| Közismert név | Laetoli footprint |
| Faj | Australopithecus afarensis |
| Kor | 3,5 Ma |
| Felfedezés helye | Laetoli |
| Felfedezés ideje | 1976 |
| Felfedező | Mary Leakey |
| Elhelyezkedése | |
 Olduvai Múzeum
Pozíció Tanzánia térképén
|
|
| d. sz. 2° 59′ 46,4″, k. h. 35° 21′ 8,64″ | |
A laetoli lábnyom három emberszabású, vagy emberféle egyed lábnyom-sorozata, amelyből kettő egy időben keletkezett, a harmadik pedig nem sokkal utánuk járt arra. A lábnyomok felegyenesedett, a mellső végtagra már egyáltalán nem támaszkodó lények nyomai. Faji besorolásuk vitatott, koruk alapján az Australopithecus afarensis fajhoz tartozhattak. A nagylábujj nem elkülönülő, haladási sebességük a lépéshossz alapján a mai ember sétálótempója volt. Mintegy 45 km-re délre került elő az előember egyik legkorábbi eszközlelőhelyétől, az Olduvai-szurdoktól, és ma az Olduvai Múzeumban található.
| Első egyed | Második egyed | Mai női átlag | Mai férfi átlag |
|
|---|---|---|---|---|
| lábnyom hossza | 0,215 m | 0,185 m | 0,26 m | 0,29 |
| lábnyom szélessége | 0,1 m | 0,088 m | 0,11 m | 0,12 m |
| lépéshossz | 0,472 m | 0,287 m | 0,5–0,6 m | 0,6–0,7 m |
| vélhető testméret | 1,34-1,56 m | 1,15-1,34 m | 1,65 m | 1,7 m |
A nyomok 15 cm vastagságú friss vulkáni tufában maradtak fenn, és nem sokkal később újabb hamuszórás konzerválta. Nemcsak a nyomok jó állapota bizonyítja ezt, hanem az is, hogy egymást fedő lábnyomok alig vannak, annak ellenére, hogy összességében legalább húsz más állatfaj nyomai is fellelhetők. Az anyag a 20 km-re lévő Sadiman-vulkánból származik. A hamu – vulkáni eredetű lévén – alkalmas radiometrikus datálásra, a kálium-argon módszer segítségével meghatározott kor 3,5 millió év.
A lábnyomleletet semmilyen más maradvány nem kíséri közvetlenül, bár a környékről már 1934-től ismert Australopithecus afarensis csontlelet Ludwig Kohl-Larsen ásatásaiból. Már ezek előremutató jellegei alapján is felmerült, hogy ezeket a leleteket nem az Australopithecus nembe kellene sorolni, hanem a Homo nembe. 1976-ban Mary Leakey találta meg a lábnyomos lelőhelyet, az 1990-es évektől Terry Harrison folytat ásatásokat.
A lábnyomok modern jellege a kreacionizmus egyik vesszőparipájává tette a leletet.[1] Az emberi láb szerkezetének változásai és egyáltalán kialakulásának menete és szakaszai azonban még nem kellően felderítettek ahhoz, hogy a nagyujj állása bármire is bizonyíték lehessen. Az emberi evolúciót jelenleg nagyrészt a fej csontjai (koponya, állkapocs és fogak) alapján ismerjük, ezért nem lehet kijelenteni, hogy a 3,5 millió éves lábnyom modernsége az evolúció cáfolata lenne, ezenkívül ezek a lábnyomok semmiképp sem olyan tisztán és egyértelműen értékelhetők, mint az iszap-eredetű egyéb lenyomatok. Egyetlen lábnyomnak sincs tiszta kontúrja, a lépések által felvert por és a szél mindegyiket kissé elmaszatolta.
Jegyzetek[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Footprints to Fill : Flat feet and doubts about makers of the Laetoli tracks - Scientific American Magazine (August 2005. angol nyelven)
- Leakey, M. D. and Hay, R. L. - Pliocene footprints in the Laetolil Beds at Laetoli, northern Tanzania - Nature, angol nyelven
- Laetoli Footprints - PBS - Evolution, angol nyelven
- [1] - film about Ludwig Kohl-Larsen, angol nyelven
- [2] - artworks for and about Laetoli, angol nyelven
Források[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Laetoli című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- Mary D. Leakey and J. M. Harris (eds), Laetoli: a Pliocene site in Northern Tanzania (Oxford, Clarendon Press 1987). ISBN 0-19-854441-3.
- Richard L. Hay and Mary D. Leakey, "Fossil footprints of Laetoli." Scientific American, February 1982, 50-57.
