Laetoli lábnyom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
laetoli lábnyom
Laetoli recreated.JPG
A lábnyomokat hagyó pár rekonstrukciója
Adatok
Közismert név Laetoli footprint
Faj Australopithecus afarensis
Kor 3,5 Ma
Felfedezés helye Laetoli
Felfedezés ideje 1976
Felfedező Mary Leakey
Elhelyezkedése
Olduvai Múzeum (Tanzánia)
Olduvai Múzeum
Olduvai Múzeum
Pozíció Tanzánia térképén
d. sz. 2° 59′ 46″, k. h. 35° 21′ 09″Koordináták: d. sz. 2° 59′ 46″, k. h. 35° 21′ 09″

A laetoli lábnyom három emberszabású, vagy emberféle egyed lábnyom-sorozata, amelyből kettő egy időben keletkezett, a harmadik pedig nem sokkal utánuk járt arra. A lábnyomok felegyenesedett, a mellső végtagra már egyáltalán nem támaszkodó lények nyomai. Faji besorolásuk vitatott, koruk alapján az Australopithecus afarensis fajhoz tartozhattak. A nagylábujj nem elkülönülő, haladási sebességük a lépéshossz alapján a mai ember sétálótempója volt. Mintegy 45 km-re délre került elő az előember egyik legkorábbi eszközlelőhelyétől, az Olduvai-szurdoktól, és ma az Olduvai Múzeumban található.

Első egyed Második egyed Mai női átlag Mai férfi átlag
lábnyom hossza 0,215 m 0,185 m 0,26 m 0,29
lábnyom szélessége 0,1 m 0,088 m 0,11 m 0,12 m
lépéshossz 0,472 m 0,287 m 0,5–0,6 m 0,6–0,7 m
vélhető testméret 1,34-1,56 m 1,15-1,34 m 1,65 m 1,7 m

A nyomok 15 cm vastagságú friss vulkáni tufában maradtak fenn, és nem sokkal később újabb hamuszórás konzerválta. Nemcsak a nyomok jó állapota bizonyítja ezt, hanem az is, hogy egymást fedő lábnyomok alig vannak, annak ellenére, hogy összességében legalább húsz más állatfaj nyomai is fellelhetők. Az anyag a 20 km-re lévő Sadiman-vulkánból származik. A hamu – vulkáni eredetű lévén – alkalmas radiometrikus datálásra, a kálium-argon módszer segítségével meghatározott kor 3,5 millió év.

A lábnyomleletet semmilyen más maradvány nem kíséri közvetlenül, bár a környékről már 1934-től ismert Australopithecus afarensis csontlelet Ludwig Kohl-Larsen ásatásaiból. Már ezek előremutató jellegei alapján is felmerült, hogy ezeket a leleteket nem az Australopithecus nembe kellene sorolni, hanem a Homo nembe. 1976-ban Mary Leakey találta meg a lábnyomos lelőhelyet, az 1990-es évektől Terry Harrison folytat ásatásokat.

A két lábnyom körvonalai

A lábnyomok modern jellege a kreacionizmus egyik vesszőparipájává tette a leletet.[1] Az emberi láb szerkezetének változásai és egyáltalán kialakulásának menete és szakaszai azonban még nem kellően felderítettek ahhoz, hogy a nagyujj állása bármire is bizonyíték lehessen. Az emberi evolúciót jelenleg nagyrészt a fej csontjai (koponya, állkapocs és fogak) alapján ismerjük, ezért nem lehet kijelenteni, hogy a 3,5 millió éves lábnyom modernsége az evolúció cáfolata lenne, ezenkívül ezek a lábnyomok semmiképp sem olyan tisztán és egyértelműen értékelhetők, mint az iszap-eredetű egyéb lenyomatok. Egyetlen lábnyomnak sincs tiszta kontúrja, a lépések által felvert por és a szél mindegyiket kissé elmaszatolta.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Laetoli című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • Mary D. Leakey and J. M. Harris (eds), Laetoli: a Pliocene site in Northern Tanzania (Oxford, Clarendon Press 1987). ISBN 0-19-854441-3.
  • Richard L. Hay and Mary D. Leakey, "Fossil footprints of Laetoli." Scientific American, February 1982, 50-57.