Mary Leakey

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mary Leakey
Mary Leakey.jpg
Mary Leakey 1977-ben.
Születéskori neve Mary Douglas Nicol
Született 1913. február 6.
London
Elhunyt 1996. december 9. (83 évesen)
Nairobi
Nemzetisége angol
Házastársa Louis Leakey
Foglalkozása régész, antropológus

Mary Leakey (London, 1913. február 6.Nairobi, 1996. december 9.) brit régész és antropológus. Nevéhez köthető az első proconsul koponya megtalálása, melynek vizsgálata számos új információt szolgáltatott az emberré válás folyamatának megértésében.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1913. február 6-án Londonban született Mary Douglas Nicol néven egy művészcsaládban. Már gyermekkorában érdekelte a régészet. Franciaországi útjuk alatt kiváló másolatokat készített barlangrajzokról. Később archeológiát és geológiát tanult az egyetemen, de nem szerette a csupán elméleti ismeretanyag magolását és Dorothy Liddellnek köszönhetően sikerült terepmunkához jutnia egy devoni ásatáson. Rajztehetségének hála több könyvben illusztrációt készíthetett. Elismert rajzai révén ismerte meg a családos Louis Leakey cambridge-i régészprofesszort, aki felkérte Maryt könyvének illusztrálására. A munkakapcsolatuk során végül viszonyba bonyolódtak. Amikor 1933-ban kapcsolatuk kitudódott, a botrány kitörése után Leakey bejelentette, hogy elválik feleségétől, aki előző évben szülte meg fiukat, Colint.

A botrány miatt Louis Leakey elvesztette minden anyagi és szakmai támogatását, így egy ideig szegényes körülmények között éltek. Végül a Royal Society adott némi támogatást, hogy Louis folytathassa kutatásait. Miután 1936-ban sikerült Louis Leakey-nek elválnia, elvette Mary-t egy polgári szertartás keretében. A pár ezután afrikai expedícióra indult és a munkában is jó volt az összhang közöttük. Sokáig nem értek el nagyobb sikert ezek az ásatások. Főleg bazaltból és kvarcitból készült korai ember-, illetve emberelőd-alkotta tárgyakat és eszközöket találtak. Mary első sikere az volt, amikor 1948-ban megtalálta az úgynevezett Proconsul africanus koponyát. Végül a várt nagy áttörést akkor sikerült elérni, amikor az ásatások során 1959 nyarán a tanzániai Olduvai hasadékban rengeteg hominida maradványra bukkant. Az egyiket Zinjanthropusnak nevezték el, ami ma Australopithecus boisei néven ismert szakmai körökben.

A leletet Mary 600 ezer évesre becsülte, de a Berkeley Egyetem geofizikusainak megállapítása szerint 1,75 millió éves. Ez a felfedezés meghozta a hírnevet számukra és a szakma befogadta Maryt is. Ennél is fontosabb, hogy komoly anyagi támogatásokat is kaptak a munkájuk folytatásához. Louis, mivel a múzeumtól munkája miatt csak hétvégeken tudott elszakadni, 1960-ban kutatási igazgatónak nevezte ki Maryt az olduvai ásatásoknál. Ettől az időtől kezdve Mary önállóan, saját munkatársakkal dolgozott. Mary már kora reggel a feltárásnál munkálkodott, ásott, szitált, ruházata kopott és régi volt. Munkája közben egyik cigarettáról a másikra gyújtott, dalmata kutyái mindig mellette voltak. Louisszal rádió útján tartotta a kapcsolatot. Hétvégeken megállás nélkül tette meg az Olduvai és Nairobi közötti 575 km-es távolságot. Tizenéves fiai, Richard és Philip iskolaszünetekben és a szabadság alatt voltak vele. Újabb szakmai siker volt, amikor 1961-ben és 1964-ben a hasadékban újra értékes, Homo habilis leletet találtak. 1976-ban vulkáni tufában megkövesedett lábnyomokat talált, amit ma laetoli lábnyomokként ismert a régészetben. Ezek a nyomok fontos információval szolgáltak a felegyenesedett, a mellső végtagra már egyáltalán nem támaszkodó elődökről.

A pár jól ismerte a hegyi gorillákat tanulmányozó Dian Fossey-t, és a csimpánzokat tanulmányozó Jane Goodallt is. Három fiuk született: Jonathan (1940), Richard (1944) és Philip (1949). Mary még férje 1972-es halála után is folytatta a munkát. 1996-ban Nairobiban hunyt el. Fia, Richard Leakey, annak felesége, Meave, valamint lányuk, Louise, folytatva a családi hagyományt régészettel foglalkozik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]