Lítium-hidrid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lítium-hidrid
Lithium-hydride-3D-vdW.png
A lítium-hidrid kristályrácsának részlete – kalotta-modell
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7580-67-8
PubChem 62714
RTECS szám OJ6300000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet LiH
Moláris tömeg 7,95 g/mol
Megjelenés színtelen vagy szürkés színű szilárd anyag
Sűrűség 0,82 g/cm3,[1] szilárd
Olvadáspont 692 °C[2]
Oldhatóság (vízben) reagál
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
−11,39 kJ/g
Hőkapacitás, C 3,51 J/(g·K)
Veszélyek
MSDS ICSC 0813
EU osztályozás Tűzveszélyes (F), Maró (C)[1]
EU Index nincs listázva
R mondatok R14-R34[1]
S mondatok S16-S26-S27-S36/37/39[1]
Öngyulladási
hőmérséklet
200 °C
Rokon vegyületek
Azonos anion nátrium-hidrid
kálium-hidrid
rubídium-hidrid
cézium-hidrid
Rokon vegyületek lítium-borohidrid
lítium-alumínium-hidrid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A lítium-hidrid szervetlen vegyület, képlete LiH. Színtelen, szilárd anyag, bár a kereskedelemben kapható minták szürke színűek. A sószerű, vagyis ionos hidridekre jellemzően olvadáspontja magas, és nem oldódik olyan oldószerben, amellyel nem reagál. Standard fajlagos hőkapacitása 29,73 J/mol·K, hővezetőképessége az összetételtől és nyomástól függően változik (400 K-en legalább 10-től 5 W/m·K-ig), és a hőmérséklettel csökken. 8-nál valamivel kisebb molekulatömegével a legkönnyebb ionvegyület.

Szintézise és reakciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fémlítium és hidrogéngáz magas hőmérsékleten végzett reakciójával állítják elő:[3]

2 Li + H2 → 2 LiH

Vízzel és más protikus anyagokkal szemben rendkívül reakcióképes:

LiH + H2O → LiOH + H2

Általában nem hidriddonor redukálószer, leszámítva egyes félfémek hidridjének szintézisét. A szilánt például lítium-hidrid és szilícium-tetraklorid reakciójával állítják elő a Sundermeyer-eljárás szerint:

4 LiH + SiCl4 → 4 LiCl + SiH4

A LiH hidrogéntartalma valamennyi hidrid közül a legmagasabb, a NaH-ének háromszorosa. Időnként a hidrogéntárolás megoldása kapcsán felé fordul az érdeklődés, de alkalmazását mindezidáig gátolja a vegyület nagyfokú stabilitása: a H2 eltávolításához ugyanis magas, a 700 °C-os szintézisét jóval meghaladó hőmérséklet szükséges. A LiH-et egyszer kipróbálták egy rakétamodell üzemanyagaként.[1][2][halott link]

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fémhidrid komplexek előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos, a szerves kémiai szintézisekben használt reagens – például lítium-alumínium-hidrid (LiAlH4) és lítium-borohidrid (LiBH4) – előállítására felhasználják. Trietilboránnal reagáltatva lítium-trietilborohidrid (LiBHEt3, „Szuperhidrid”) keletkezik.[4]

Magkémia és magfizika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Atomreaktorokban mind hűtőközegként, mind árnyékolásként felhasználják.

Lítium-deuterid[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lítium-6-deuterid (képlete 6Li2H or 6LiD) a termonukleáris fegyverek magfúziós üzemanyaga. A Teller–Ulam rendszerű robbanófejekben hasadási bomba melegíti fel és nyomja össze a 6LiD töltetet, melyből az erős neutronsugárzás hatására exoterm reakcióban trícium keletkezik. A deutérium és trícium (a hidrogén izotópjai) ezután magfúziós reakcióban hélium-4-gyé alakulnak egy neutron és 17,59 MeV energia felszabadulása közben.

A Castle Bravo fedőnevű kísérleti nukleáris robbantás előtt úgy gondolták, hogy gyors neutronok hatására csak a ritkább lítium-6 izotóp alakul tríciummá, azonban kiderült, hogy a gyakoribb lítium-7 is hasonló átalakulást szenved, noha ez endoterm folyamat. Ennek eredményeként a vártnál háromszor több trícium keletkezett.

Veszélyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint fentebb tárgyaltuk, a LiH vízzel robbanásszerűen reagál, melynek során hidrogéngáz és korrozív LiOH keletkezik.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lithium hydride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Sigma-Aldrich biztonsági adatlap
  2. Greenwood, N.N.. Az elemek kémiája, 1., Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 86. o (1999). ISBN 963-18-9144-5 
  3. Dr. Floyd Beckford: University of Lyon course online (powerpoint) slideshow. [2005. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 27.) „definitions:Slides 8-10 (Chapter 14)”
  4. Peter Rittmeyer, Ulrich Wietelmann “Hydrides” in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry 2002, Wiley-VCH, Weinheim. doi:10.1002/14356007.a13_199

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a lítium-hidrid címszót a Wikiszótárban!