Rubídium-hidrid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rubídium-hidrid[1]
IUPAC-név rubídium-hidrid
Más nevek rubídium(I)-hidrid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 13446-75-8
PubChem 171411
SMILES
[H-].[Rb+]
InChI
1S/Rb.H/q+1;-1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet RbH
Moláris tömeg 86,476 g/mol
Megjelenés fehér, köbös kristályok
Sűrűség 2,60 g/cm³
Olvadáspont 300°C, 170°C felett bomlik
Oldhatóság (vízben) reakcióba lép vele
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet köbös, cF8
Tércsoport Fm3m, No. 225
Rácsállandó a = 604,9 pm Å
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
−52,3 kJ/mol
Rokon vegyületek
Azonos kation rubídium-oxid
rubídium-klorid
Azonos anion lítium-hidrid
nátrium-hidrid
kálium-hidrid
cézium-hidrid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A rubídium-hidrid rubídiumból és hidrogénből álló kémiai vegyület, képlete RbH. Előállítása fém rubídium és hidrogéngáz reakciójával történik. Mint alkálifém-hidrid már gyenge oxidálószerekkel is reakcióba lép. Redoxireakcióba lép klórral és fluorral, melynek során nagy mennyiségű hő fejlődik. Hevesen reagál a vízzel és a levegővel, ezért tárolásánál vigyázni kell, hogy ezekkel ne érintkezzen.

Előállítása[szerkesztés]

Előállítható rubídium és hidrogén reakciójával:[2]

vagy rubídium-karbonát és magnézium hidrogén áramban való hevítésével is:[3]

Tulajdonságai[szerkesztés]

Kristályai köbösek, elemi cellája négy ionpárt tartalmaz.[4]

Vákuumban hevítve elemeire bomlik. Rendkívül reaktív vegyület. Vízzel reagálva rubídium-hidroxid és hidrogén keletkezik belőle:[4]

Hidrogén-kloriddal reakcióba lépve rubídium-klorid és hidrogén jön létre:[4]

Szén-dioxiddal reagálva rubídium-formiátot képez:[2]

Kis nyomáson kén-dioxiddal reagálva rubídium-ditionittá alakul:[2][5]

Elemi fluorral reagálva hidrogén-fluorid és rubídium-fluorid keletkezik belőle. Elemi klór a fluorhoz hasonlóan meggyújtja, azonban a fluorral ellentétben a reakció nem teljes, zöld színű, annak végén különböző sókból álló, zöld színű keverék marad vissza. Brómmal és jóddal az RbH kevésbé hevesen reagál.[5]

Folyékony ammóniával reagálva hidrogénfejlődés mellett rubídium-amid jön létre. A reakció szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú ammóniával csak nagyon lassan megy végbe.[5]

Hevítés hatására az ólom(II)-oxidot ólommá, a réz(II)-oxidot rézzé redukálja, a reakciókban rubídium-hidroxid és víz is keletkezik.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lide, David R. (1998), Handbook of Chemistry and Physics (87 ed.), Boca Raton, FL: CRC Press, pp. 4–79, ISBN 0-8493-0594-2
  2. a b c R. Abegg, F. Auerbach: Handbuch der anorganischen Chemie. Verlag S. Hirzel, Bd. 2, 1908. S. 425.Volltext
  3. J. W. Mellor: "A comprehensive treatise on inorganic and theoretical chemistry", Band 2, Verlag Wiley 1962, S. 2186. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).
  4. a b c Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 978-3-540-60035-0, S. 688 (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).
  5. a b c d H. Moissan: "Préparation et propriétés des hydrures de rubidium et de césium" in Compt. Rend. Hebd. 1903, 136, S. 587. Volltext

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidium hydride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumhydrid című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.