Rubídium-hidrid

Rubídium-hidrid
IUPAC-név	rubídium-hidrid
Más nevek	rubídium(I)-hidrid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	13446-75-8
PubChem	171411
SMILES [H-].[Rb+]
InChI 1S/Rb.H/q+1;-1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	RbH
Moláris tömeg	86,476 g/mol
Megjelenés	fehér, köbös kristályok
Sűrűség	2,60 g/cm³
Olvadáspont	300°C, 170°C felett bomlik
Oldhatóság (vízben)	reakcióba lép vele
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	köbös, cF8
Tércsoport	Fm3m, No. 225
Rácsállandó	a = 604,9 pm Å
Termokémia
Std. képződési entalpia ΔfHo298	−52,3 kJ/mol
Rokon vegyületek
Azonos kation	rubídium-oxid rubídium-klorid
Azonos anion	lítium-hidrid nátrium-hidrid kálium-hidrid cézium-hidrid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A rubídium-hidrid rubídiumból és hidrogénből álló kémiai vegyület, képlete RbH. Előállítása fém rubídium és hidrogéngáz reakciójával történik. Mint alkálifém-hidrid már gyenge oxidálószerekkel is reakcióba lép. Redoxireakcióba lép klórral és fluorral, melynek során nagy mennyiségű hő fejlődik. Hevesen reagál a vízzel és a levegővel, ezért tárolásánál vigyázni kell, hogy ezekkel ne érintkezzen.

Előállítása

Előállítható rubídium és hidrogén reakciójával:

$\mathrm {2\ Rb+H_{2}\longrightarrow 2\ RbH}$

vagy rubídium-karbonát és magnézium hidrogén áramban való hevítésével is:

$\mathrm {Rb_{2}CO_{3}+Mg+H_{2}\ {\xrightarrow {\ \Delta \ }}\ 2\ RbH+MgO+CO_{2}\uparrow }$

Tulajdonságai

Kristályai köbösek, elemi cellája négy ionpárt tartalmaz.

Vákuumban hevítve elemeire bomlik. Rendkívül reaktív vegyület. Vízzel reagálva rubídium-hidroxid és hidrogén keletkezik belőle:

$\mathrm {RbH+H_{2}O\longrightarrow RbOH+H_{2}\uparrow }$

Hidrogén-kloriddal reakcióba lépve rubídium-klorid és hidrogén jön létre:

$\mathrm {RbH+HCl\longrightarrow RbCl+H_{2}\uparrow }$

Szén-dioxiddal reagálva rubídium-formiátot képez:

$\mathrm {RbH+CO_{2}\longrightarrow HCOORb}$

Kis nyomáson kén-dioxiddal reagálva rubídium-ditionittá alakul:

$\mathrm {2\ RbH+2\ SO_{2}\longrightarrow Rb_{2}S_{2}O_{4}+H_{2}\uparrow }$

Elemi fluorral reagálva hidrogén-fluorid és rubídium-fluorid keletkezik belőle. Elemi klór a fluorhoz hasonlóan meggyújtja, azonban a fluorral ellentétben a reakció nem teljes, zöld színű, annak végén különböző sókból álló, zöld színű keverék marad vissza. Brómmal és jóddal az RbH kevésbé hevesen reagál.

$\mathrm {RbH+F_{2}\longrightarrow RbF+HF\uparrow }$

Folyékony ammóniával reagálva hidrogénfejlődés mellett rubídium-amid jön létre. A reakció szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú ammóniával csak nagyon lassan megy végbe.

$\mathrm {RbH+NH_{3}\longrightarrow RbNH_{2}+H_{2}\uparrow }$

Hevítés hatására az ólom(II)-oxidot ólommá, a réz(II)-oxidot rézzé redukálja, a reakciókban rubídium-hidroxid és víz is keletkezik.

$\mathrm {2\ RbH+PbO\longrightarrow RbOH+Pb+H_{2}O}$

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidium hydride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumhydrid című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.