Kőszeg–Lukácsháza-víztározó
Abért-tó | |
A víztározó Kőszegnél | |
Ország(ok) | Magyarország, |
Hely | Vas megye |
Típus | mesterséges tó |
Elsődleges források | Gyöngyös, Tamás árok |
Elsődleges lefolyások | Gyöngyös |
Hosszúság | 2,1 km |
Szélesség | 1 km |
Felszíni terület | 9,7+16,15ha km2 |
Átlagos mélység | 1,5 m |
Víztérfogat | 5,2 km3 |
Tszf. magasság | 258 m |
Szigetek | 3 |
Települések | Kőszeg, Lukácsháza, Kőszegdoroszló |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 21′ 40″, k. h. 16° 33′ 52″47.361111°N 16.564444°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 40″, k. h. 16° 33′ 52″47.361111°N 16.564444°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Abért-tó (korábbi nevén Kőszeg-Lukácsháza víztározó) mesterséges tó és időszakos árvízi tározó, amelynek célja, hogy elsősorban Szombathely, de Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Gencsapáti községek árvízi védelmét is további védtöltés kiépítése nélkül biztosítsa. A tó nevét Abért Lászlóról, a Vízügyi Igazgatóságnak az építkezésről hazafelé tartva balesetben elhunyt főmérnökéről kapta.[1]
Története
[szerkesztés]Az 1965-ös árvíznél a megáradt Gyöngyös patak rendkívül nagy elöntéseket és károkat okozott a patak menti településeken: Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Gencsapáti, Szombathely. Az árvíz után a vízügyi szakemberek azt javasolták, hogy Kőszeg déli részén, Lukácsháza északi területein épüljön egy árvíztározó, amely mentesíti a településeket az árvízi károktól.[2] Több évtizedes tervezés és egyeztetés során alakult a terv. A természetvédelmi hatóság a Gyöngyös patak medre mentén talált élőhelyek védelme érdekében módosíttatta a terveket, így az állandó 161 ha-os vízfelület ötlete és idegenforgalmi hasznosítása elvetésre került.[3] 2008-ban a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Európai Uniós támogatást nyert az árvízi tározó megvalósítására, 2,78 milliárd forintos költséggel. A terv kivitelezése 2009 szeptemberében kezdődött és 2010. június 30-ig befejeződött.[4] A megépülő tározó völgyzáró gátja 2408 méter hosszú lesz. A töltés legnagyobb magassága a déli oldalon 8,2 méter. A töltésbe épülő zsilip árvízkor csak annyi vizet ereszt ki, amennyi a tározó alatti medrekben kiöntés nélkül levezethető. A létesítmény árvíz esetén 5,2 millió köbméter vizet képes betározni 161 hektár területen. A völgyzárógát építéséhez szükséges 390 ezer köbméter föld helyben nyitott anyagnyerő helyről kerül ki, melynek rekultiválása során egy 16 és egy 9 hektáros tavat alakítottak ki.[5] Az állandóan vízzel borított terület Kőszeg Kőszegfalva nevű városrészében található. Átadásra 2010. október 12-én került. Az átadás után a hely gyorsan helyi kirándulóhellyé vált.[6] A tavak halászati jogával kapcsolatban Kőszeg Város önkormányzata és a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége 2011. január 27-én együttműködési megállapodást kötött, mely szerint a Város támogatja az Egyesület halászati jog haszonbérbe vételére irányuló pályázatát.[7]
Megközelítés
[szerkesztés]A 87-es főútról Szombathely felé Kőszegfalva városrésszel szemben. Vasúton a Szombathely–Kőszeg-vasútvonalon Kőszegfalva vasúti megállóhellyel átellenben.
Galéria
[szerkesztés]-
Az Abért-tó 2015-ben
-
A jóléti tározó feltöltése Kőszegfalva határában
-
Épülő tározó a Kőszegi-hegységgel
-
Az épülő jóléti célokat szolgáló tó és gátja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A tó névtáblája[halott link]
- ↑ - Nyu-du VIZIG Sajtótájékoztatója 2009. szeptember 16.[halott link]
- ↑ - Kőszeg város rendezési terve - 2006.
- ↑ - Egy tudósítás a víztározó építéséről Vas Népe 2009. október 7.
- ↑ - Egy tudósítás a víztározó építéséről
- ↑ - Földön, vízen, levegőben: pezseg az élet a lukácsházi víztározónál
- ↑ - Kőszeg Város 1/2011. (I. 27.) képviselő-testületi határozata[halott link]