Kövessy Albert
| Kövessy Albert | |
 | |
| Született | 1860. október 6. Kótaj |
| Elhunyt | 1924. december 21. (64 évesen) Budapest VIII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kövessy Albert témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kövessy Albert, Kövesi (Kótaj, 1860. október 6. – Budapest, Józsefváros, 1924. december 21.)[1] rendező, színigazgató, színműíró.
Életrajza
Stern Sámuel és Weisz Julianna gyermekeként született a Szabolcs megyei Kótajon. Iskoláit Nagyváradon végezte, majd 1877-ben a kolozsvári Színház tagja lett. Ezután a vidék nagyobb városaiban mint rendező, művészeti vezető és színész működött. 1898-ban az óbudai Kisfaludy Színház igazgatója lett. 1900-05-ben Kecskeméten, 1905 és 1911 között Pécsett, 1911–12-ben Ungváron működött mint igazgató. 1912. október 9-től a csődbe ment Új Színpad helyén, az Építőmunkások Székházában Kövessy Színpad működtetett vállalkozást egy rövid ideig, majd 1912. december 3-án vonult nyugdíjba. 1916-ban a Beöthy-színházak dramaturgja volt, 1924-ben asztaltársaságot alapított a New York Kávéházban Kövessy vár címen nyugdíjas színészek segítése céljából.
Számos bohózatot és operettszöveget írt és fordított is, többek között a Sulamith-ot, amely olyan sikeres volt, hogy egy ideig fellendítette a Kisfaludy Színházat is.
Magánélete
Felesége Kövessy Albertné Iványi Mariska (1862–1918) színésznő volt.[2]
Fontosabb szerepei
- Lambertuccio (Suppé: Boccaccio)
- Goldstein Számi (Kövessy A.)
- Róth bácsi (Földes I.: Hivatalnok urak)
Főbb munkái
Eredeti színművei
- Florinida kisasszony, operett 3 felvonásban, zenéje Barna Izsótól (először az adott 1890. augusztus 2. a budapesti krisztinavárosi színkörben)
- A diurnista, énekes fővárosi életkép 3 felvonásban. (1892. máj. 3. a krisztinavárosi színkörben)
- A primadonna, énekes főv. életkép 3 felvonásban. (1893. június 30. a Városligeti színkörben)
- Goldstein Számi, vagy az uj honpolgár, énekes főv. életkép 3 felvonásban. (1894. augusztus 11. a krisztinavárosi színkörben és 1896. máj. 16. századszor a városligeti színkörben)
- A vigéczek, énekes főv. életkép 3 felvonásban. (1896. június 6. a városligeti színkörben)
- A diplomás kisasszonyok, énekes fővárosi életkép 3 felvonásban. (1897. június 9., 25. a krisztinavárosi színkörben)
- A talmi herczegnő, operett 3 felvonásban. (Makai Emillel, zenéje Konti Józseftől, (1898 januárjában a Népszínházban)
- Háromláb kapitány, énekes bohózat 3 felvonásban. (Faragó Jenővel, 1898. július 14-én a városligeti színkörben)
- A Singer-gyár, énekes főv. életkép 3 felvonásban. (1899 júliusában a krisztinavárosi színkörben)
- A gólem (Népopera, 1917)
Fordítások és színre alkalmazottak
- A hypnotizált anyós, bohózat 3 felvonásban. Bisson után franciából. Budapest, 1898. (Fővárosi színházak műsora 32. Először 1897-ben a városligeti színkörben.)
- Don Caesar, operett 3 felvonásban. Walter Oszkár után németből.
- A csavargó, operett 3 felvonásban. Zeller és West után németből (először Miskolcon 1887. február 6.)
- Kokó király, franciából, A kékfestő és ikertestvére, énekes bohózat 3 felvonásban, Nostroy után németből az óbudai viszonyokra alkalmazva.
- A mai cselédek, bohózat 4 felvonásban Berla A. után németből magyarosította.
- A minta férj, franciából.
- Tüzérek a gyakorlaton, bohózat 3 felvonásban. Delavigne és Bosu után franciából (a Városligeti színkörben 1894. április 8.)
- A szoknyahősök, bohózat 4 felvonásban. Goudillot után franciából magyar színre alkalmazta (a Kisfaludy Színházban 1898. december 8.)
- Asszonyok a kaszárnyában, bohózat 3 felvonásban, németből (Kisfaludy Színházban 1898. június)
- Szabadkőművesek, bohózat 3 felvonásban, németből magyarította (1899. jún. 3. a Kisfaludy Színházban)
- A budai varróleányok, énekes életkép 3 felvonásban. Berg O. f. után magyarosította (1897. a Kisfaludy Színházban, A nagyváradi varróleányok címmel Nagyváradon 1897.)
- Osztozkodás, színmű 4 felvonásban. Quignon Albert után franciából (1898. a Kisfaludy Színházban)
- A hölgyek kedvence, franciából
- Sulamith, Jeruzsálem leánya, keleti opera 5 felvonásban. Goldfaden Adolf után héberből fordította (1899. a Kisfaludy Színházban)
Librettói
- Az új honpolgár (zene: Delin H., 1896)
- A vigécek (zene: Barna I., 1897)
- Lipi (zene: Huber M., 1918)
Jegyzetek
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 299/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Kövessy Albertné halálhíre (1918. január 9.) Pesti Hírlap, 40. évfolyam, 8. szám. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 509. o. Online elérés
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Budapest, Győző Andor, 1930.
- Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.
- A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Budapest, Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900.