Kálnoki Izidor
| Kálnoki Izidor | |
 | |
| Született | Kaufmann Izidor 1863. november 10. Sümeg |
| Elhunyt | 1930. november 28. (67 évesen) Budapest VI. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B. parcella, 11. sor, 11. sírhely) |
 | |
| Kálnoki Izidor aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kálnoki Izidor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kálnoki Izidor, születési és 1885-ig használt nevén Kaufmann Izidor[1] (Sümeg, 1863. november 10. – Budapest, Terézváros, 1930. november 28.)[2] újságíró, író, műfordító.
Élete
Kaufmann József és Alt Róza fia. Testvére Kálnoki Henrik (1858–1925) újságíró, közgazdasági szakíró volt.[3] Középiskoláit Budapesten végezte, s bár a budapesti Műegyetemen szerzett diplomát, mégis újságíró lett. 1885-ben az Egyetértés, később a Magyar Hírlap munkatársaként tevékenykedett, majd a Pesti Napló helyettes szerkesztőjének tették meg. Az 1890-es években ezredéves kiállítás sajtóosztályának vezetője volt, az Új Idők segédszerkesztője (1896 áprilisáig) és a Magyar Szalon főmunkatársa és szerkesztője (1896. augusztus–december, Hevesi Józseffel). 1897. április 3-tól a Vasutasok Lapját is szerkesztette, 1925-ben főmunkatársa lett Az Újság című lapnak. Halálát epehólyagrák és szívizom-elfajulás okozta.
Makszim Gorkij Éjjeli menedékhely című művét ő ültette át először magyarra (1903).
A Kozma utcai izraelita temetőben (5-11-11) helyezték végső nyugalomra.[4]
Álnevei és jegyei
Vulpes, Verus, K. I. és -i -r. a szépirodalmi napilapokban.
Fő művei
- Rossz emberek (Budapest, 1894)
- Apa és fia (elbeszélés, Budapest, 1911) [MEK]
- Veronkáék szerencséje (regény, Budapest, 1911) [MEK]
- Apró komédiák (színművek, Budapest, 1912) [MEK]
- Igen Czenczi (regény, Budapest, 1912) [MEK]
- Az Újság (karcolatok, 1913)
- Klárika doktor (regény, 1917) [MEK]
- Az áldott lelkű Márta asszony (1917) [MEK]
- A kapitány meséi (1919) [MEK]
- Dionysos füle (regény, 1920) [MEK]
Jegyzetek
- ↑ A Belügyminisztérium 1885. évi 42881. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1885. év 5. oldal 34. sor.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 2065/1930. folyószáma alatt.
- ↑ Kálnoki Henrik. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. június 26.)[halott link]
- ↑ Kálnoki Izidor a temető internetes adatbázisában[halott link]. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Kálnoki Izidor. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. június 26.)[halott link]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 449. o. Online elérés
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904.
- Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994., online elérés[halott link]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. (online elérés)
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. (online elérés)
További információk
- Kempelen Béla: Magyarországi zsidó eredetű családok. Budapest, 1927.
- Kálnoki Izidor a PORT.hu-n (magyarul)
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Budapest, Studium, 1926.; Bp., Kassák Kiadó, 1994.
- Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.
