Hevesi József (író)
| Hevesi József | |
 | |
| 1893 körül | |
| Született | Kronstein József 1857. március 15. Fegyvernek |
| Elhunyt | 1929. január 20. (71 évesen) Budapest I. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Dick Julianna |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (42-1-18)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hevesi József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hevesi József, születési és 1877-ig használt nevén Kronstein József[3] (Fegyvernek, 1857. március 15. – Budapest, 1929. január 20.)[4] író, újságíró, a Magyar Szalon szerkesztője.
Pályája[szerkesztés]
Hevesi (Kronstein) Farkas és Gross Fanni fiaként született zsidó származású családban. Előbb magánúton tanult és elég későn, tizenhárom évesen jutott gimnáziumba, Kecskemétre. A szokásosnál rövidebb idő alatt végezte el a középiskolát. 1877-ben Budapestre ment, ahol az egyetem bölcsészeti karán végezte tanulmányait, azután újságíró lett.
Első verse 1875-ben jelent meg. Több tárcát és elbeszélést írt vidékről a Lukács Béla szerkesztése alatt megjelent Közvéleménybe, majd a fővárosba érkezve e lap munkatársa lett. Később több lapot és folyóiratot is szerkesztett. Rendkívül termékeny novellista volt, elbeszéléseinek témáit lírai hangon dolgozta fel.
Házastársa Dick Julianna volt.
Munkái[szerkesztés]
- Ibolyák. Versek. Budapest, 1879.
- A malom alatt. (Alphonse Daudet után, fordította.) Budapest, 1879.
- Névjegyek Janka asztalára. Mezőtúr, 1880. (Elbeszélések.)
- Vig elbeszélések. Esztergom, 1883. – (Mulattató Könyvtár, 22.)
- A feltámadt halott. Budapest, 1886. (M. Mesemondó 11. sz., névtelenül.)
- Hamis gyémántok. Novellák. Budapest, 1886.
- Apró történetek. Novellák. Budapest, 1887.
- Nászúton. Novellák. Budapest, 1892.
- Az ár ellen. Regény. Budapest, 1892.
- A gordiusi csomó. Novellák. Budapest, 1895.
- Piros narancsok. Novellák. Budapest, 1900.
- Márkus-téri galambok. Novellák. Budapest, 1903.
- Azur történetek. Novellák. Budapest, 1906.
- Hevesi József válogatott művei. Tíz kötet. Budapest, 1910.
Írt színműveket Hetényi Bélával együtt: A harmadik, dramolette egy felvonásban, (első előadása: 1885. február 20., a Nemzeti Színházban; megjelent a Magyar Salonban II. 1884–1885.); A lidércz, előadták 1885. szeptember 6-án a Budai Színkörben; Ősz és tavasz, előadták 1886 március 3-án a Nemzeti Színházban; A szamárdiak, előadták Kecskeméten; Nasztya, ezt egy Sarapov Sergius nevű orosszal[5] közösen írta; előadták Kecskeméten.
További színdarabok: A négy évszak (színmű, Hetényi Bélával; Nemzeti Színház, 1897); Hajnali harangszó (népszínmű, Karczag Vilmossal; Népszínház, 1898); A mama (vígjáték; Nemzeti Színház, 1904); Liliomhullás (színmű).[6]
Szerkesztette Budapesten a Vasárnapi Lapokat 1880–81.; az Ellenőrt 1883.; a Magyar Salont 1884. május 1-jétől 1891. szeptemberig Fekete Józseffel együtt; a Szépirodalmi Könyvtárt, melyet a Műbarátok Köre adott ki 1890–93-ban, 12 kötetben; a Szabad Szó című képes politikai napilapot 1893. májustól 1894. májusig, a Magyar Géniusz című képes lapot 1892. januártól, az Otthon című képes havi folyóiratot 1894-től. Számos más lapban is jelentek meg írásai. Összeállította a Magyar Dekameront (száz magyar író elbeszélése). Budapest, 1891–1893.
Álnevei: Figaró, Lucifer.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 27439/1877. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1877. év 3. oldal 30. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 177/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Feltehetően Szergej Fjodorovics Sarapov (1855–1911) katonatiszt, író; Zágrábnál magyar fogságba esett, 1877 májusában szabadult, utána rövid ideig egy orosz lap külföldi tudósítójaként dolgozott.
- ↑ Magyar Zsidó lexikon
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 7. kötet. (A novella és a regény fejlődése/Elbeszélők c. alfejezet.) (1930–1941.)
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
