Kuriszlánfői-zsomboly
| Kuriszlánfői-zsomboly | |
| Hossz | 30 m |
| Mélység | 17,5 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 17,5 m |
| Tengerszint feletti magasság | 350 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Jósvafő |
| Földrajzi táj | Aggteleki-karszt |
| Típus | inaktív patakbarlang |
| Barlangkataszteri szám | 5440-24 |
| Elhelyezkedése | |
 Kuriszlánfői-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 29′ 37″, k. h. 20° 34′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 37″, k. h. 20° 34′ 36″ | |
A Kuriszlánfői-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Turista útikalauzokban is szerepel.
Leírás
A Kuriszláni-beszakadástól néhány száz méterre van. A Lipinye-tető közelében, nehezen megtalálható helyen nyílik. Az András-galya felé tartó meredek szekérút kezdetétől körülbelül 90 méter megtétele után kell keletre letérni a szekérútról és körülbelül 20 métert megtenni a zsomboly nyílásáig. A kétszer egy méteres, ovális bejárata erdőben található és nehezen vehető észre.
Középső triász mészkőben keletkezett. A bejárati aknája egy terembe vezet, ahol a barlang alja található. Az aknát körülbelül két méter mélységig moha borítja. Néhány felfelé induló, a végén összeszűkülő kürtő van benne. Formakincsét főleg a párhuzamos aknák közötti átoldott ablakok, fennmaradt sziklahidak és gömbfülke alakú mennyezeti kupolák jellemzik. Állócseppkövek, függőcseppkövek, cseppkőlefolyás és cseppkőzászló figyelhető meg benne. Valószínűleg denevérek is használják. A bejárásához kötéltechnikai eszközök alkalmazása kell. 20 méter kötél elég a megtekintéséhez. A további járatok feltárására leginkább a mélypontján van lehetőség.
1957-ben volt először Kuriszlánfői-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Kőlyuk (Holly, Csicsely 1961), Kuriszlánfői-barlang (Székely 1986), Kuriszlánfői Kőlyuk (Holly, Csicsely 1961), Kuriszlánfői kőlyuk (Kordos 1984), Kuriszlán-fői-zsomboly (György 1966), Kuriszlánfői zsomboly (Holly, Csicsely 1961), Kuriszlánfő-zsomboly (Jakucs 1957) Kuriszláni-zsomboly (Jakucs 1961) és Kuriszláni zsomboly (Berhidai, Cser, Holl 1981) neveken is.
Kutatástörténet
1911 nyarán Strömpl Gábor járt a területen és az 1912. évi Földtani Közlönyben megjelent publikációjában valószínűleg ezt a barlangot írta le az András-galya nevű helyen, a Kuriszlán nevű erdőben található szakadékos, mély zsombolynak. Egy 1933-ban kiadott Jaskó Sándor által írt tanulmányban néhány szóban le van írva a Baradla közvetlen környékén nyíló zsombolyok között és egy helyszínvázlaton fel van tüntetve földrajzi elhelyezkedése. A leírás szerint a Kuriszlánfő nevű helyen helyezkedik el. 16,5 méter mély és aljában többfelé ágazó nyolc méter átmérőjű terem található.
Az 1957-ben napvilágot látott Aggtelek és vidéke útikalauz szerint a Jósva-völgytől északra lévő területen, például a Kuriszlánban is van kis mélységű zsomboly. A Kuriszlánfő-zsomboly 16 méteres. A könyv névmutatójában neve Kuriszlánfői-zsomboly. Az 1960. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban az látható, hogy a Tücsök-lyuk a Kuriszlánfői-zsombolyhoz hasonlít legjobban alaktanilag. Az 1961-ben kiadott útikalauzban meg van említve, hogy a Jósvafőtől északra lévő területen, például a Kuriszlán-háton is van zsomboly. Itt található a 16 méteres Kuriszlánfő-zsomboly. A könyv névmutatójában neve Kuriszláni-zsomboly.
A Karszt és Barlang 1961. évfolyamában publikálva lett a zsomboly leírása két hosszmetszeti barlangtérképével együtt. A publikációban az olvasható, hogy a Kuriszlánfői Kőlyuk a Nagy-oldali-zsombolyhoz hasonló jellegű zsomboly. A Kőlyuk a Lipinye-tető közelében fekszik és 17 méter mély. A Szelce-völgyben lévő jellegzetes szénapajtától délkeletre 600 méterre, a Kuriszlánfői-kúttól 310 méterre, az erdőszéltől 40 méterre van a barlang nehezen megtalálható bejárata. Bejárati aknája 1,5×6 méteres, 11 méter hosszú és többször kanyarodik, amely 10 méter mélységben egy nagy terem oldalába torkollik. Itt 5 méteres letörés után lehet elérni a feneket.
Az üreg formái nagyon hasonlóak a hévforrásos barlangok alakjaihoz. Több felfelé induló, vakon végződő kürtőben korróziós nyomok figyelhetők meg. A barlang legnagyobb részét adó központi terem is ilyen. Középső triász világosszürke mészkőből keletkezett a fosszilis patakbarlang maradvány. A két hosszmetszeti barlangtérkép felirata Kuriszlánfői zsomboly. 1964-ben a Vámőrségi Barlangkutató Csoport tagjai kutatták és négy méterrel növelték mélységét, ahol egy oldaljárat kezdetét fedezték fel. Szilvássy Gyula 1965-ben megjelent tanulmánya szerint az ÉKME Barlangkutató Csoport tárta fel. Az 1975-ben megjelent útikalauz szerint a Kuriszlán-háton is van zsomboly, például a 16 méter mélységig bejárt Kuriszlánfő-zsomboly.
Az 1976. évi MKBT Meghívóban közölt lista alapján 1976-ban a Papp Ferenc Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye az Észak-Borsodi-karszton lévő Kuriszlánfői-zsomboly kutatásához. Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az van írva, hogy Jósvafőn, a kuriszláni pajtától délkeletre körülbelül 600 méterre és a kuriszlánfői kúttól 310 méterre, erdőszéltől 40 méterre helyezkedik el. Bejárata 5×6 méteres függőleges akna. A 11 méter hosszú és 16,5 méter mély barlang alján többfelé ágazó terem van. A kézirat barlangra vonatkozó része három publikáció alapján íródott.
A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve az Aggteleki-karszton lévő barlang Kuriszlánfői-zsomboly néven a barlangot említő 1 irodalmi mű megjelölésével. A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentésében be van jelölve helye egy helyszínrajzon. Kuriszláni zsomboly néven van feltüntetve a Kurizsláni-barlangtól északkeletre. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában meg van említve a barlang Kuriszlán-fői-zsomboly néven Kuriszlánfői kőlyuk névváltozattal együtt és térképen van jelölve helye.
Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Kuriszlánfői-barlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 1 foglalkozik a barlanggal. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. A 2001. évi Karsztfejlődésben kiadott tanulmányban az olvasható, hogy 16,5 méter mély és néhány párhuzamos aknából álló összetett aknabarlang, amely 360 méter tengerszint feletti magasságban, völgy aljában, hegyoldalban nyílik. Valószínűleg régen a Kossuth-barlang víznyelője volt és később került magasabb helyzetbe a völgy mélypontjáról. A 2002–2003. évi Karszt és Barlangban publikált Holly István nekrológban az van írva, hogy Holly István Fejérdy Istvánnal együtt közölt cikket az 1960. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban a Kuriszlánfői-zsombolyról.
Irodalom
- Berhidai Tamás – Cser Ferenc – Holl Balázs: A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1981. 154. old.
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
- Bertalan Károly – Schőnviszky László: Bibliographia spelaeologica hungarica. Register (Mutatók). 1931–1945. Karszt- és Barlangkutatás, 1973–1974. (Megjelent 1976-ban.) 8. köt. 193. old.
- Fejérdy István – Holly István: Adatok az É-Borsodi Karszt morfológiájához. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1960. november. 491. old.
- György Péter: Jelentés az ÉKME Barlangkutató Csoport 1965. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1966. 21. old.
- Holly István – Csicsely András: Adatok az Északborsodi Karszt morfológiájához. Karszt és Barlang, 1961. 2. félév. 86. old.
- Jakucs László: Aggtelek és vidéke útikalauz. Budapest, Sport, 1957. 143., 304. old.
- Jakucs László: Aggtelek és környéke. Budapest, Sport, 1961. (Második, átdolgozott és bővített kiadás.) 240., 346. old.
- Jakucs László szerk.: Aggteleki-karsztvidék. Útikalauz. Budapest, Sport, 1975. 250. old. (Az Aggteleki-karsztvidék kisebb barlangjai, zsombolyai és felszíni karsztjelenségei című fejezetet Dénes György írta.)
- Jaskó Sándor: Morfológiai megfigyelések és problémák a Gömör–Tornai karsztvidék délkeleti részében. Földrajzi Közlemények, 1933. (61. köt.) 9–10. füz. 251. old.
- Kérdő Péter: Jelentés a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1988. évi tevékenységéről. Kézirat. Budapest, 1989. február 15. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 282. old.
- Marton Ádám: PF kutatótábor. MKBT Tájékoztató, 2020. július–augusztus. 8. old.
- Maucha László: Holly István (1937–2003). Karszt és Barlang, 2002–2003. 86. old.
- Nyerges Attila: Az Aggteleki-karszt zsombolyai. Karsztfejlődés, 2001. (6. köt.) 274. old.
- Strömpl Gábor: Előzetes jelentés az 1911. év nyarán az abauj-gömöri barlangvidéken végzett barlang kutatásokról. Földtani Közlöny, 1912. (42. köt.) 4. füz. 328. old. (Német nyelven 352. old.)
- Székely Kinga: A Karszt és Barlangban 1961-től 1985-ig megjelent cikkek bibliográfiája. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. 81. old.
- Szilvássy Gyula: A Vámőrségi Barlangkutató Csoport 1964. évi beszámolója. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1965. 1–2. füz. 17. old.
- –: Tájékoztatásul közöljük a Társulat tagságával... MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 10. old.
További információk
