Kulka Frigyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kulka Frigyes
Kulka Frigyes szoborportréja.jpg
Szathmáry Gyöngyi szobra, 1994
Született 1925. január 31.
csehszlovák Ipolyság
Elhunyt 1989. szeptember 23. (64 évesen)
magyar Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Boleman Eszter
Foglalkozása orvos
mellkassebész
tüdőgyógyász
egyetemi tanár
Beceneve Frédi
Díjak Korányi Frigyes-emlékérem
Markusovszky-díj

Kulka Frigyes (Ipolyság, 1925. január 31.Budapest, 1989. szeptember 23.) orvos, mellkassebész, tüdőgyógyász szakorvos, az orvostudományok doktora, egyetemi tanár. Kulka János színész apja.

Kutatási területe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mellkassebészet, tüdőgyógyászat. Tudományos eredményeit magyar, angol és német nyelven publikálta.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orvostudományi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte 1945-1950 közt. 1950-ben avatták orvosdoktorrá. Első munkahelye az Országos Korányi TBC Szanatóriumban volt, 1950-1959 közt, innen két alkalommal, 1951-53-ig és 1955-56-ig Koreában, a Magyar Kórházban dolgozott. Folyamatosan szakorvosi vizsgákat tett tüdőgyógyászatból (1953), sebészetből (1955), tüdősebészetből (1959).

1959-ben Szegedre ment dolgozni, egyetemi docensnek nevezték ki a Szegedi Orvostudományegyetem I. számú Sebészeti Klinikájára, innen egy tanévet a Mücheni Egyetem Sebészeti Intézetében töltött Humboldt-ösztöndíjjal. 1969. július 1-jén egyetemi tanári kinevezést kapott. A tudományos és szakmai követelményeknek maximálisan eleget tett, 1960-ban megvédte A pleura szerepe és jelentősége a tüdőtuberculosis excisiós sebészeti kezelésében című kandidátusi értekezését, 1972-ben az orvostudományok doktora lett.

Az egyetemi klinikákon helyt kell állni az egyetemi hallgatók oktatásában, képzésében, a betegek gyógyításában és lépést kell tartani az új eredményekkel és hozzá is kell járulni az orvostudomány új eredményeihez. Kulka Frigyes mindennek eleget tett, s még több éven át, 1972-78 közt ellátta a klinikai rektorhelyettesi teendőket is, ő volt a Mellkasi Sebészeti Osztály megszervezője és vezetője is.

1979-től a budapesti Orvostovábbképző Egyetem Mellkassebészeti Tanszékén folytatta munkásságát, 1981-től az I. sz. Sebészeti Klinika tanszékvezető egyetemi tanára, 1986. július 1-jétől haláláig rektora volt.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felesége, Boleman Eszter fordítással foglalkozott és dramaturgként működött a Szegedi Nemzeti Színházban. Janina lányuk patológus professzor, János fiuk Kossuth-díjas színész.

Publikációi (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Clinical aspects and X-ray diagnosis of the paragonimiasis. (M. Barabással). Acta Medica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1956
  • Az ún. idiopathiás spontán pneumothorax primér műtéti ellátásról. Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1962
  • Klinikai és kísérletes adatok a tüdőresectiókat követő utóvérzéshez. (Társszerző: Boros M.) Uo. 1963
  • Az emphysema sebészeti kezelése (Társszerző Kovács B.) Orvosi Hetilap, 1967
  • A tüdőtransplantatio lehetőségei (Társszerző Kovács B.) Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1968
  • Rosszindulatú tüdődaganatok. Orvostudomány, 1983
  • Lungen und kardiovaskulär Verletzungen beim Polytrauma. Zentralblatt für Chirurgie, 1983
  • Tízezer tüdőrezekció után végzett reoperációk elemzése. Magyar Sebészet, 1983

Tudományos tisztségei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Országos Sebészeti Intézet és Országos Korányi Tüdőgyógyintézet Szaknai Kollégiuma tagja
  • Az Egészségügyi Minisztérium Felsőoktatási Bizottságának tagja
  • ETT[1]-tag
  • TMB[2] Klinikai Bizottsági tagja
  • Az Orvostudomány Aktuális Kérdései című könyvsorozat szerkesztője
  • Az Orvosképzés c. szakfolyóirat szerkesztője
  • Magyar Sebészet, Pneumologia Hungarica, European Journal of Cardio-thoracic Surgery c. szakfolyóiratok szerkesztő bizottságainak tagja

Társasági tagság (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Sebész Társaság elnöke
  • Korányi Frigyes TBC és Tüdőgyőgyász Társaság tagja
  • International College of Surgeons hazai szekció vezetője és európai elnökségi tag
  • International College of Chest Ohysicians tag
  • Societas Europea Oneumologica Mellkassebészeti elnök (1988-89)
  • Society of Thoracic Surgeons (USA)
  • Royal College of Thoracic Surgeons tagja
  • Deutsche Gesellschaft für Thoraxchirurgie tagja
  • Csehszlovák-, kubai- és NDK sebésztársaságok tagja

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1974);
  • Korányi Frigyes-emlékérem (1977);
  • Ifjúságért Érdemérem (1978);
  • SZOTE (=Szegedi Orvostudományegyetem) Kiváló Nevelője (1979);
  • Kiváló Orvos (1983);
  • Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje (1989);
  • Balassa János-emlékérem;
  • Markusovszky-díj.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1994. júniusában portrészobrot emeltek tiszteletére a szegedi Sebészeti Klinika előcsarnokában, a szobor alkotója Szathmáry Gyöngyi.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Egészségügyi Tudományos Tanács
  2. Tudományos Minősítő Bizottság
  3. Dr. Kulka Frigyes, szoborlap.hu

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szegedi egyetemi almanach (1921-1996) II. köt. Szerk. Mikó Tivadar, Marton János, Farkas Gyula. Szeged : Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, 1997. Kulka Frigyes lásd 18, 206-207. p.
  • Ma lenne 86 éves, megemlékezés, 2011

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Köszöntő. [Kulka Frigyes 60 éves], in: Anaesthesiologia és Intenzív Therápia, 1984/5. sz.
  • Kulka Frigyes. [Akadémiai tagajánlás], in: Magyar Tudomány, 1986/12. sz.
  • Gáti I.: Kulka Frigyes, in: Orvosképzés, 1989/6. sz.
  • Mihóczy L.: In memoriam Prof. Dr. Kulka Frigyes, Med Thorac. 1989/11.
  • Pálffy Gy.: In memoriam Kulka Frigyes, uo.
  • Kiss J.: In memoriam K.F., in: Magyar Sebészet, 1990/4.
  • H.G. Borst: In memoriam Frigyes Kulka, Eur. J. Cardio-thorac. Surg. 1990.
  • K.K.: Isten hozott, Frédi! [Szoboravatás], in: Délmagyarország, 1994. június 13.