Kubiláj mongol nagykán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kubilaj kán szócikkből átirányítva)
Kubiláj nagykán

Minden mongolok nagykánja
Kubiláj
Uralkodási ideje
1260. május 5. 1294. február 18.
ElődjeMöngke
UtódjaTemür
Kína császára
Si Cu
Uralkodási ideje
1279 1294
ElődjeTu-Cung
UtódjaCseng-Cung
Életrajzi adatok
UralkodóházBordzsigin
Született1215. szeptember 23.
Mongol Birodalom
Elhunyt1294. február 18.
Khanbaliq[1]
NyughelyeBurhan Haldun
ÉdesapjaToluj
ÉdesanyjaSorghaghtani Beki
Testvére(i)
Házastársa
  • Tëgülun
  • Chabi
  • Nambui
  • Talahai khatun
  • Nuhan
  • Bayaujin Khatun
  • Khökhlun Khatan
  • Qoruchin Khatun
  • Sugedasi
Gyermekei
  • Dorji
  • Zhenjin
  • Mangala
  • Nomugan
  • Khökhechi
  • Ayachi
  • Auruyvci
  • Kuokuochu
  • Togoon
  • Hutulu Temür
  • Tamachi
  • Princess Jeguk
  • Yuelie
  • Wuluzhen
  • Yuelun
  • Wanze
  • Nangjiazhen
  • Qoridai
  • Asudai
  • Bantu
  • Boyalun
  • Sireki
  • Shilin
A Wikimédia Commons tartalmaz Kubiláj nagykán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kubiláj kán (1215. szeptember 23.1294. február 18.) a Mongol Birodalom nagykánja (12601294), a kínai Jüan-dinasztia alapítója és első császára (12791294). Korábban a mongol kánok egyszerűen birtokolták Kínát, míg Kubiláj deklarálta a Jüan-dinasztia létrehozását.

Nevét Kubláj, Kublaj és Hubilai kánként is említhetik, a török nyelvben Kubilay Han-nak ejtik. Toluj és Sorghaghtani Beki második fiaként jött a világra, Dzsingisz kán unokájaként. Bátyja, Möngke örökébe lépett 1260-ban. Kubiláj kán testvére, Hülegü elfoglalta Perzsiát és megalapította az Ilhánida Birodalmat.

Uralkodása[szerkesztés]

Möngke 1259-ben meghalt a Déli Szung elleni háborúban, de a helyére lépő Kubiláj kán folytatta a támadásokat. Ekkorra már darabokra szakadt a mongol világbirodalom, Kubiláj uralma alatt csak Mongólia és Észak-Kína, a volt Csin területe állt. Kubiláj 1264-ben a mai Pekingbe helyezte székhelyét, a várost Tatunak (Daidu, „Nagy Főváros”) nevezte el. 1271-ben császárnak kiáltatta ki magát, dinasztiájának pedig a Jüan („Kezdet”) nevet adta. Eközben 1268 óta folyamatosan háborúzott a Déli Szung ellen, amelyet végül hosszú és elkeseredett harc után 1279-ben megsemmisített. Kína tehát a mongolok uralma alatt egyesült.[2][3]

Kubiláj kán uralkodása alatt utazott Kínába Marco Polo, a velencei kereskedő, aki 17 évet töltött Kubiláj birodalmában, s még magas hivatali rangot is kapott. Visszaemlékezéseiben lenyűgöző – és kortársai számára hihetetlen – képet festett a gazdag és fejlett kínai világról, amelynek Szung-kor végi virágzását még nem pusztította el a mongol uralom. Megjegyzendő, hogy Polo csak egy volt az ekkoriban Kínába látogató számos európai közül. Ugyancsak a Jüan-korban érkezett Kínába a pápa küldötte, Montecorvinói János, aki 1307-től Peking érseke lett, valamint a ferences rendi György barát [4] (ő az első magyar, akiről tudjuk, hogy eljutott Kínába). A mongol uralkodók, akiknek nem volt felhőtlen a viszonyuk az általuk kormányzott kínaiakkal, előszeretettel alkalmaztak idegen származású hivatalnokokat, megnyitották Kínát a külföldi kereskedők előtt, és engedték, sőt sokszor támogatták, hogy a legkülönbözőbb idegen vallások megtelepedjenek a birodalmukban.[2]

A Jüan-kori felkelések közül a legjelentősebb a buddhista Fehér Lótusz szekta által szervezett mozgalom volt, amelyet a résztvevők fejfedőjéről „vörösturbánosok” (a Maitréja-kultusz hívei) felkelésének neveznek. Az északon kitört, 1351-től 1363-ig tartó lázadást a mongolok végül leverték, de uralmuk véglegesen meggyengült.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Хубилай, 2015. szeptember 28.
  2. a b A Mongol Birodalom utódállamai. tatárjárás.hu. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  3. Daniel C. Waugh: The Pax Mongolica (angol nyelven). [1999. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 30.)
  4. Potala | | Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ. www.tibet.hu. (Hozzáférés: 2022. március 9.)
  5. Mi a hatása az orientális kultúrának a harcművészetekben. tar.hu. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)[halott link]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]



Előző uralkodó:
Möngke
Mongol nagykán
12601294
Szojombó jelkép
Következő uralkodó:
Temür Olzijt
Előző uralkodó:
Tu-cung
Kínai császár
1271/12791294
A Csing-dinasztia zászlója
Következő uralkodó:
Temür Olzijt